Nincsenek könnyű helyzetben az építőiparban érdekelt társaságok, s a szektor problémáit komoly jelzésként kellene értelmeznie a kormányzatnak is. Így látja ezt Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke, aki szerint az ágazat visszaesése leginkább azért kezdődött meg, mert megszüntették a korábbi támogatási struktúrákat, az azokat helyettesíteni hivatott intézkedések pedig nem generáltak megfelelő keresletet a lakáspiacon. Mint mondta, az ágazat zsugorodását főként a tégla-, cserép- és gipszkartongyártók érzik meg, akiket nemcsak a megrendelések visszaesése, hanem az olcsó import is sújt.
Pálvölgyi Tamás úgy látja, hogy miközben hazánkban az építőipar stagnál, vagy éppen lejtmenetben van, aközben a környező uniós tagországok – akik fő versenytársaink – e területen is óriási felfutást tudnak felmutatni. Véleménye szerint ez azt jelzi, hogy hazánk építőipara a régión belül leszakadóban van. Az említett három szegmens, a tégla-, cserép- és gipszkartongyártók nemcsak a lakásépítések visszaesése miatt kerültek nehéz helyzetbe, hanem az energiaárak és az adóemelések is rontják versenyképességüket. Az olcsó kelet-európai import, illetve a lakáspiac visszaesése miatt felerősödött piaci verseny azonban kordában tartotta az árakat, vagyis a gyártók költségeik növekedését nem tudták termékeik árában érvényesíteni. A építőanyag-gyártók szerint az elkövetkező időszakban a kisebb, tőkehiányos cégek ezért igen nagy bajba kerülhetnek.
Hasonló helyzetről számoltak be a építőanyag-forgalmazó cégek is. Noha az első negyedéves adatok – a kedvező időjárási viszonyok miatt –, az építőanyagok piacán csak enyhe csökkenést mutatnak, több negatívumról is be lehet számolni – mondta Pataky Mátyás, az Építőanyag Kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Így például kedvezőtlen folyamatként említette, hogy csökkennek a reálbérek – nem utolsósorban az állami megrendeléseknél tapasztalt fizetési késedelmek miatt –, erősödnek a finanszírozási problémák, s visszaesik a gazdaság növekedése. E hatások – tette hozzá – nagyon kedvezőtlenül érintik a mintegy 1200 regisztrált építőanyag-kereskedőt, akik évente átlag 600 milliárd forintos forgalmat szoktak lebonyolítani. A szakértő szerint jelenleg egy koncentrálódási folyamat zajlik, melynek nyomán a mintegy ezer kisvállalkozás száma csökkenni fog, s néhány nagyvállalkozás sem lesz képes talpon maradni. Ennek veszélyét jelzi, hogy idén már három, jelentős méretű fővállalkozó – a Csőszer, a Délép, illetve a Balusztrád Ingatlanfejlesztő – is csődöt jelentett, számos alvállalkozót, kereskedőt rántva magával.

„Másképp kellett volna” – újabb résztvevő kritizálta Magyar Péter meghívását a Női Sikernapra