Iván Zsolt reményei szerint mihamarabb újraindítják a nyomozást a miskolci ügyben, mert mint mondja, az önkormányzat cége, a Miskolci Városgazda Kht. egy közreműködő cég mögé bújva úgy cselekedett március 11-én, vasárnap délelőtt, hogy sem engedélye, sem felhatalmazása nem volt a Búza téri 16 pavilon lebontására, ráadásul rendőri védelmet kért a manőver zökkenőmentes végrehajtása érdekében.
Március 8-án készült egy bontási engedély – tette hozzá az ügyvéd –, a dokumentumból azonban kiderül: a magántulajdonú vendéglátóegységeknek a helyükön kell maradniuk. Ezzel szemben semmit sem bontottak le, csupán azt a tizenhat épületet, amely védelmet élvezett a rombolás ellen. Az eset meglehetősen nagy vihart kavart a borsodi megyeszékhelyen, noha már hónapokkal ezelőtt ismert volt, hogy Miskolc szocialista városvezetése 2,6 milliárd forint ráfordítással új árucsarnok megépítését tervezi a város központjának nevezett Búza téren.
A kereskedők ügyvédje állítja, a pecsenyesütők hiába ismerték a szándékot, ők semmiképp sem lehettek kompetensek az ügy rendezésében, a tulajdonosok helyett ugyanis nem járhattak el. Közülük többen bérlőként, nem pedig tulajdonosként üzemeltették egységeiket, amelyek 1982-ben és ’83-ban épültek magánerőből, azóta is mindössze a telek képezi az önkormányzat, korábban a városi tanács tulajdonát. Iván Zsolt felhívta a figyelmet: tavaly október óta zajlik az egyeztetésnek nevezett huzavona, ugyanakkor az épületek tulajdonosaival egyetlen alkalommal sem konzultáltak az illetékes szakhatóságok. Csak cselekedtek március 11-én, vasárnap – a helybeliek legnagyobb megdöbbenésére. A történtek után március 13-án tett büntetőfeljelentést az ügyvéd ismeretlen tettesek ellen a megyei rendőr-főkapitányságon különösen nagy kárt okozó rongálás és lopás bűntettének alapos gyanúja miatt, de az egyenruhások a napokban lezárták a nyomozást, mondván, nem történt bűncselekmény. Az ügyvéd szerint a helyszínt nem vizsgálták meg, a kereskedőket pedig nem hallgatták meg.
A városi közgyűlés Fidesz-frakciója a legutóbbi közgyűlésen protestált is az általuk antidemokratikusnak ítélt akció ellen. Az ellenzék javaslata dacára azonban Káli Sándor polgármester nem hajlandó a grémium napirendjére tűzni a miskolci piaci rombolás ügyét. Szinay Attila, a városi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője viszont szégyenteljes és embertelen eljárásról beszélt a tizenhat pavilontulajdonos és üzemeltető rovására.
Veres István, a Miskolci Városgazda Kht. nemrégiben kinevezett ügyvezető igazgatója állítja: semmi közük a bontáshoz, a munkát a Miskolci Piac Zrt. végezte el. A hírek szerint Veres állításával ellentétben rombolás történt a sokat hangoztatott szakszerű bontás helyett, az ingóságokat pedig állítólag egy üres telekre, az úgynevezett Nádasrétre szállították. Károkozás nélkül nem is lehetett „eltakarítani” a pavilonokat – tudtuk meg –, mert egybefüggő épületeket tettek tönkre a drága berendezésekkel és az építőanya-gokkal együtt.
– Az eredeti pavilonok építését 23 évvel ezelőtt 15 vállalkozó saját pénzéből, jogerős, névre szóló építési engedély birtokában végezte az akkor állami földterületen – fogalmazott Iván. A kereskedők a pavilonokat a mindenkori piacfelügyelettel kötött szerződések alapján üzemeltették. Szerinte nem véletlen, hogy a piac bezárásakor az utolsó fenntartó a Miskolci Városgazda Kht. volt, így a városvezetés ügyleteiről sikerült elterelni a figyelmet.
Iván Zsolt elmondta még, hogy a Búza téri piac átépítésének és későbbi üzemeltetésének jogát a Miskolci Piac Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. kapta meg, amely társaságot két befektetőnek nevezett szervezet, a budapesti Ikeron Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., valamint Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre 2006 szeptemberében félmilliárd forintos kezdőtőkével. A beruházást 2,6 milliárd forint ráfordítással tervezték, és másfél év alatt valósulna meg. A pavilontulajdonosok ügyvédje kijelentette: a valódi problémák tavaly őszszel kezdődtek, amikor a Miskolci Piac Zrt. előszerződéseket kívánt kötni piacfelmérés címén a kereskedőkkel. Ekkor vált nyilvánvalóvá az árusok számára, hogy a korábbi díjak többszöröséért lehet majd az újjáépített piacon árusítani. A későbbi átépítést végző cég nevében olyan tartalmú szerződéseket akartak aláíratni a kereskedőkkel, amelyekben tízéves bérleti jogot kínálnak nekik. A bérleti díj négyzetméterenként nettó 200 000 forint lesz, egy húsz négyzetméteres üzlet esetén 4,8 millió forint tíz évre. Továbbá a kereskedőknek ki kell fizetniük havonta bruttó 7200 forint összegű bérleti, valamint szintén havonta üzletenként 50 ezer forintnyi üzemeltetési díjat.
Természetesen megkérdeztük volna Veres Istvánt, a Miskolci Városgazda Kht. ügyvezető igazgatóját is a kialakult helyzetről, ám közölte: nincs mit mondania, a bíróság feladata ítéletet hozni. Iván Zsolt viszont éppen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság bölcsességében bízik, mondván, eddig a megye taláros testülete nem okozott csalódást, ráadásul egyértelmű a jogi helyzet a piacrombolás ügyében.
origo.hu
Menczer: A teljes magyar dollármédia cinkos, támogatnak egy hazaárulót – videó
