Csupán nyolc csődeljárásra került sor 2007. első negyedévében, miközben a felszámolások és végelszámolások mennyisége meghaladta a 4500-at – közölte a héten a Coface Hungary követeléskezelő cég, s hasonló arányok bukkannak fel más elemzésekben is. – Szomorú, hogy a csődeljárás Magyarországon fehér hollónak számít, miközben közel húszezer felszámolás van folyamatban: évente 7-8 ezer eljárás indul és zárul le – mutattak rá lapunk kérdésére a Felszámolók és Vagyonkezelők Országos Egyesületénél is. A szervezet titkára szerint a gondok gyökerét a szabályozás jelenti, amelyet a 90-es évek elején alkottak meg, amikor a nagy állami cégek lebontása, a likviditás biztosítása volt a fő célkitűzés. Ma viszont pontosan a működőképesség megőrzésére, az újraszervezés lehetővé tételére volna szükség – szögezte le. A szakma régóta követeli egy új, a jelenlegi piaci viszonyoknak megfelelő csődtörvény megalkotását, erre azonban az idén még biztosan nem kerül sor.
Sokat segítene a vállalkozásokon az azonnali moratórium bevezetése, amely elképzelés a majdani csődtörvény előkészítésén munkálkodó felszámolóktól származik. Eszerint ha az adós önkéntesen kezdeményezi a csődeljárást, s rögtön haladékot is kap, akkor a cégvagyon birtokában még jó esélye van a likviditási gondok megoldására, és a cég nem kerül felszámolás alá. Pontosan ezt a lehetőséget zárja ki a jelenlegi csődszabályozás, így az esetek túlnyomó részében a hitelezők a csődbejelentés után kimenekítik a vagyont a vállalkozásból, amely ezután már biztosan a több ezer felszámolás alatt lévő cég sorsára jut. A cégvagyon megőrzésének elősegítése mellett szükség volna a felszámolási költségek szabályozására és a fizetésképtelenséghez vezető okok alaposabb vizsgálatára is, ám hogy mindezek az elképzelések mikorra érnének jogszabállyá, egyelőre nem tudni. A 2006-os törvényben ugyanakkor az is szerepel, hogy a biztosítékkal rendelkező hitelezőket – vagyis a bankokat – „soron kívül” és maradéktalanul ki kell elégíteni, a szakemberek szerint azonban így nem marad pénz a bérekre vagy az iratok megőrzésére. Bár egyelőre az új szabályok szerint kevés felszámolás zajlik, hamarosan ezek a gondok is előtérbe kerülnek. A helyzet azért is felettébb sürgető, mert ma az eljárások 90 százaléka üres, már-már csak papíron létező cégek ellen folyik, s a hitelezői igények egy százalékát sem sikerül kielégíteni.
Mindez arra is rávilágít, hogy sokszor a tulajdonosok és ügyvezetők sincsenek híján trükköknek, ha a cégvagyon feléléséről és kimenekítéséről van szó. Ezért az Országgyűlés nemrégiben elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amely a korábbinál szigorúbban ítéli meg a csődbűntetteket. A jelenleg a házelnök szignójára váró, június 1-jén hatályba lépő új szabályozás a csődbűncselekmények sorába emeli azt, ha valaki a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend megsértésével valamelyik hitelezőjét előnyben részesíti. Szintén újítás, hogy a különböző trükkök nemcsak a felszámolási időszakban minősülnének csődbűncselekménynek, hanem akkor is, amikor a hitelezők még nem tudnak a fenyegetésről, a cégvezetés számára azonban már világos, hogy a vállalkozás fizetésképtelenné válik.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
