Az egy főre jutó fogyasztásnak semmi köze a szegénységhez, például a románok hitelből fogyasztanak, addig az Európai Unión belül Magyarországon van a legtöbb családi megtakarítás – írta a Mandiner.hu-n közzétett elemzésében Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsos, bér- és unkaerőpiaci szakértő.
Kiemelte, amíg a baloldal úgy kommentálta a megjelent szegénységi adatokat, hogy az unió legszegényebb tagállama vagyunk, addig a hivatalos adatok szerint a középmezőnyben helyezkedünk el.
Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató nem a szegénységet méri!
– hangsúlyozta.
Az Eurostat évente kétszer tesz közzé hírt a GDP-ből számított fogyasztási kiadások alakulásáról – júniusban és decemberben –, így történt ez most is. E mutatóban hazánk az uniós országok között a sor végén szerepel.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon az emberek szegényebbek lennének, mint az unió más országaiban. Csupán annyit jelent, hogy a többi uniós ország lakóihoz képest:
- jóval több dolgot kapunk természetbeni juttatásként (például Erzsébet-táborok, ingyenes tankönyv, étkezés, rezsicsökkentés, tűzifaprogramok, ország- és vármegyebérlet),
- jóval nagyobb mértékben takarékoskodunk (a legfrissebb adatok szerint 2023-ban a háztartások bruttó megtakarítási rátája nálunk volt a legnagyobb az unióban),
- jóval többet beruházunk saját tulajdonú ingatlanjainkba, nem béreljük az autónkat
- és kisebb mértékben élünk hitelekből (nem úgy, mint például a románok).
Beszédes adat még, hogy 2023-ban a magyar háztartások megtakarítási rátája elérte a 20 százalékot, ami az EU-tagállamok közül a legmagasabb érték. Ezzel szemben az uniós átlag 13,3 százalék volt.
