Emlékeztetett arra, hogy már többször felvetette, választanunk kell, hogy kettejük közül melyik történelmi személy örökösei vagyunk.
Ismeretes, hogy a miniszterelnök az év elején publikálta a Népszabadságban Szembenézés című tanulmányát, amelyben a kormány és az MSZP előtt álló feladatokról fejtette ki véleményét, ideológiai kérdésekben is állást foglalva. Az írásban és a szocialisták februári tisztújító kongreszszusán is közölte: „a magyar demokratikus baloldalnak” választania kell, Nagy Imre vagy Kádár János örökösének tekinti-e magát.
*
– Büszkén kell vállalni Nagy Imre politikai, szellemi örökségét, így pedig éppen Kádárral szemben kell megfogalmazni ezt az örökséget – jelentette ki a kormányfő. Gondolatai nem nyerték el az MSZP öszszes vezető politikusának a tetszését, Horn Gyula exminiszterelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető is arról beszélt, nem szabad új frontokat nyitnia az MSZP-nek, a kérdés felvetésére nem jó időpontot választott Gyurcsány.
Az államfő az 1956-os események zárórendezvényén újságíróknak elmondta: nem szabad napirendre térni azon események felett, amelyek ’56-ban történtek, de nem szabad napirendre térni afölött sem, ami fél évvel ezelőtt történt. Emlékezetes, Sólyom a szeptember–októberi utcai zavargásokkal összefüggésben többször is Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyes felelősségét hangsúlyozta, amiért az büszkén vállalta őszödi beszédét, amelyben trágárságok közepette leleplezte az MSZP– SZDSZ kormányzati időszakának tudatos hazugságait. Az államfő akkor is mondta, az ország morális válságban van. Sólyom Ottawában a magyarság egységének szolgálatát nevezte egyik célkitűzésének, majd az emigránsokhoz fordulva közölte: „Számítok önökre is, önök is számítsanak rám.”
origo.hu
Határozottan reagált a rendőrség Hadházy legújabb terveire
