Öt év tárgyalás után a kerethatározat minimális közös szankciókat vetít előre a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésére. Ennek értelmében az egyes államok egytől három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetnek bárkit, aki faji, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy etnikai eredet alapján személyek egy csoportja vagy ilyen csoport tagja ellen erőszakra bujtogat. A magyar kormányt képviselő Petrétei József igazságügy-miniszter lapunknak elmondta: Magyarország számára a megállapodás elfogadható volt. Arra a kérdésre, mi volt a magyar álláspont a balti országok azon követelésére, hogy a sztálini bűnök tagadását is szankcionálják, a miniszter közölte: „A magyar
kormánynak ezzel kapcsolatban nem volt álláspontja, nekünk mindegyik megoldás megfelelt.” Tájékoztatott továbbá: „Litvánia mintegy háromhetes parlamenti fenntartást kért, mert a nyilatkozattal kapcsolatos kompromisszumos szöveget vissza kell utalni a parlamenthez, hogy az
ottani törvényhozók döntsék el, vajon ez megfelel-e nekik vagy sem.”
Anda Catlaka, Lettország az Európai Unió melletti állandó képviseletének sajtótitkára lapunknak elmondta, hogy kormánya teljes mértékben osztja azt a nézetet, amely szerint a népirtás bűntettét, az emberiség elleni, illetőleg a háborús bűnöket mélyen el kell ítélni, függetlenül attól, hogy azokat a II. világháború idején az európai tengelyhatalmak vagy a közép- és kelet-európai kommunista rezsimek követték-e el. Hozzátette, a rigai kormány feltétlenül szükségesnek tartja az ilyen bűnök egyenlő kezelését.
Összeverték a románok, mert magyar - videó