Megtörhet a kormány eddigi ellenállása két olyan kérdésben, amelyekben korábban határozottan elutasította a hazai és nemzetközi szakértői véleményeket. A túlköltekezést megakadályozó költségvetési ellenőrző szerv felállítását a kabinet tavaly még feleslegesnek tartotta, ám tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter az euró magyarországi bevezetéséről tartott konferencián egy olyan költségvetési hivatal felállítása mellett kötelezték el magukat, amelynek feladata a költségvetés tervezésének és végrehajtásának szigorúbb ellenőrzése lenne. A kormányfő a döntést azzal indokolta, hogy a költségvetési politikában növelni kell a fegyelmet, s ebben segítséget nyújthat a kabinettől független szervezet. Gyurcsány azt is szükségesnek tartotta, hogy a kiadások terén középtávú tervezés valósuljon meg, s hogy az önkormányzatok csupán beruházási döntéseikhez vehessenek fel nagyobb összegű hiteleket.
A költségvetés tervezését ellenőrző szerv létrehozatalát jegybanki szakemberek kezdeményezték annak érdekében, hogy megszűnjenek a kormány irreális költségvetési előrejelzései és könyvelési trükközései. A javaslatot – amely költségvetési tanács elnevezéssel később beépült a Fidesz választási programjába is – tavaly a kabinet még elvetette. Az indítványt jegyző Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke a miniszterelnök tegnapi bejelentését lapunknak pozitívnak nevezte, azt azonban hangsúlyozta: az ellenőrző szerv csak akkor tudja ellátni feladatát, ha megfelelő jogosítványokkal rendelkezik, s tagjai politikától független közgazdászok.
Meghátrálás mutatkozik a kormány részéről a jegybanki alapkamatról döntő monetáris tanács ügyében is. A konferencián felszólaló Simor András jegybankelnök – a testület 2005-ben történt átalakításának elveit gyakorlatilag elvetve – arra tett javaslatot, hogy a monetáris tanács létszáma újra csökkenjen le, a jelenlegi 13-ról 5 vagy 7 főre. Az MNB elnöke azt is indítványozta, hogy a testületben időközben többségbe került külső tagok száma mérséklődjön, tehát az olyan személyeké, akik nem hivatásosként foglalkoznak a monetáris politikával, azaz a külső és belső tagok aránya kiegyensúlyozottabb legyen. Simor mindkét javaslata megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, Lengyelországon kívül ugyanis nem találni a magyarhoz hasonló szerkezetű monetáris tanácsot a 27 tagú Európai Unióban. A jegybankelnök által szorgalmazott lépésekre Gyurcsány Ferenc úgy reagált, hogy a kormány nyitott a kisebb létszámú monetáris tanácsra vonatkozó javaslatra. A miniszterelnök mostani támogatása azért is figyelemre méltó, mert 2005 januárjában éppen ő kezdeményezte a testület kibővítését, amit az Európai Központi Bank és a Járai Zsigmond vezette MNB akkor a jegybanki függetlenség megszüntetésére és a miniszterelnöki befolyás növelésére törekvő lépésnek minősített.
Gyurcsány Ferenc tegnap az euró magyarországi bevezetésére vonatkozóan újabb nyilatkozatot tett. Eszerint hazánk 2010 és 2014 között veheti át a közös uniós valutát. A 2014-es pénzcsere az egyik legtávolabbi lehetséges időpont, amely eddig a magyar kormány részéről felmerült. A Fidesz szerint a kormányfő találgatásait az euró bevezetésének dátumáról már senki sem veszi komolyan. Hazai és külföldi elemzők jelenleg 2014-et jelölik meg hazánk legvalószínűbb euróövezeti csatlakozására.
origo.hu
Lencsevégre kapták a miniszterelnököt az olasz éjszakában
