Vállalkozók tucatjai csőd előtt

Hangzatos ígéretek, tervek és önfényezés – eredmény azonban alig. Így lehetne összegezni Pécs előző tíz évét, legalábbis az önkormányzati beruházásokat, szanálásokat illetően. Elég most csak az esztendők óta remélt, de meg nem épített M6-os autópályára, a Nádor Szálló eredeti funkciójában történő helyreállításának elmaradására vagy az üresen álló Magasház kálváriájára utalnunk. Van azonban egy létesítmény, amely – látszólag – ellentmond a trendnek, s ez a tavaly megnyílt pécsi Expo Center. Sajnos csak látszólag van így, itt sincs ugyanis minden rendben. A beruházó, egy városi tulajdonban lévő cég a mai napig tartozik a kivitelező fővállalkozónak, az pedig további alvállalkozók tucatjait nem fizette ki. Mivel az egyezségre nem látszik remény, perek sokasága várhat az ügy szereplőire.

Bóka Máté Ciprián
2007. 04. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint sok másról az elmúlt dekádban, az ezredforduló előtt arról is sokat álmodoztak, hogy egy multifunkcionális, kulturális rendezvények és kereskedelmi vásárok megtartására egyaránt alkalmas központot kellene létrehozni Pécsett.
Az álom aztán meg is valósult – többtucatnyi vállalkozó számára azonban a történet a végére rémálommá vált, ahogyan Mehlhoffer Albert számára is. A bútorok forgalmazásával foglalkozó üzletembernek szép kis summája ragadt benn a pécsi Expo Centerben, de nem csak neki. Jó néhányan vannak az alvállalkozók közül, akiket nem fizettek ki, s akad olyan, akit már nem is fognak, hiszen mint egy elhunyt férfi felesége fogalmazott, férje belehalt abba, hogy nem jutott elvégzett munkája ellenértékéhez.
Mint Mehlhoffer Albert mondja, ő százötvenmilliós adóssággal alszik, és az is csoda, hogy még épségben van – utalva ezzel arra, hogy az Expo Center kapcsán saját cége is további alvállalkozóknak tartozik. Ám ahogy ő sem, úgy az Expo Center építésének generálkivitelezője, a Kipszer Fővállalkozási és Tervező Zrt. sem jutott a pénzéhez, így nem tudja kifizetni a vele szerződött alvállalkozókat, köztük Mehlhoffert sem.
A bonyolultnak tűnő lánc végül is elég egyszerű: a pécsi Expo Centert – előbb beruházóként, az átadás óta pedig működtetőként – a városi megacég, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő (PVV) Zrt. által létrehozott Pécsi Rendezvényszervező Kht. jegyzi.
Az építkezés kivitelezője fővállalkozóként a Kipszer Zrt. lett, amely ma is pereskedik a beruházóval, és nem kizárt, hogy a vele alvállalkozói szerződésben álló további cégek miatt is bíróságra kell majd járnia.
Nem meglepő, hogy így alakult: a két és fél milliárdos építkezést végig botrányok kísérték. Kezdődött azzal, hogy ugyan ötletpályázatot írtak ki a pécsi vásárnak otthont adó terület északi részére, ám hiába dolgoztak a szakemberek (eredményhirdetés is volt), közben már más álmodta meg a telekre az épület terveit.
Az események 2005-ben kezdtek el sűrűsödni. Odáig fajult a helyzet, hogy az épület átadás-átvétele sem történhetett meg, ráadásul szerződést bontottak a kivitelező Kipszer Zrt.-vel, amely azóta is vár az elvégzett munkák ellenértékének jó részére. A lényegében az önkormányzati megacég, a PVV Zrt. tulajdonában lévő kht. mint beruházó – legalábbis Kelemen Lászlónak, a zrt. vezérigazgatójának korábbi nyilatkozata alapján – a szerződés szerinti teljesítés hiányában mondta fel a Kipszerrel kötött megállapodást, s állítja, jogszerűen.
A szerződésbontást és az építkezés körüli botrány lényegi okát az épület sátorteteje körül kell keresni. A pécsi Expo Centert ugyanis fehér ponyvával fedték be, amelyet egy acélszerkezetre rögzítettek, a sátortetőn azonban egy vihart követően szakadásokat észleltek, s túlságosan lazának találták a feszítőkábeleket is. Annyi mindenesetre biztos, hogy a BME szakembere már korábban, az engedélyeztetési terv láttán megállapította: a nagy sátor ponyvaszerkezetének formája statikai szempontból nem optimális. Javasolta, hogy a kiviteli tervek elkészítése előtt ezt változtassák meg, ez azonban végül nem történt meg.
A skandalum nagysága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a 2005-ös átadás előtt a Budapesti Műszaki Egyetem professzora a „nem biztonságos” kategóriába sorolta az épületet, és a nagy sátor elbontását javasolta. A történet azonban itt nem ért véget, hiszen fél évvel később ugyanez a szakértő már úgy nyilatkozott, mégsem kell elbontani a sátrat, a szükséges javítások után pedig rendeltetésszerű használatra alkalmassá válik a központ.
A műszaki átadás végül nem történt meg, a szerződésben foglaltakhoz képest pedig csaknem 500 milliót nem fizettek ki a kivitelezőknek: éppen ekkora összeg most a per tárgya. A beruházó pécsi kht. álláspontja szerint ugyanis az épület sátorszerkezete a minimális műszaki elvárásoknak sem felelt meg, így felszólították a fővállalkozó Kipszert, hogy fejezze be rendesen a munkát. Mindez nem történt meg, mert a fővállalkozó erre – legalábbis a beruházó képviselője szerint – azt írta válaszként, hogy a munkavégzést beszünteti, és az építkezésről levonul. A kht. többszöri felszólítás után mondta fel tavaly januárban a szerződést – mondja a szervezet vezetője, Kapás Szabolcs –, majd a Kipszer helyett az újjáépítéssel egy másik céget bízott meg.
A korábbi generálkivitelező természetesen vitatja ennek jogosságát, s mint Végh Imre, a társaság vezérigazgatója felidézi, számára a mai napig érthetetlen, miért tagadták meg az épület teljes átvételét, hiszen a szükséges tervezői nyilatkozatok, szakértői vélemények és hatósági bizonylatok is rendelkezésre álltak. Ráadásul, állítja, az átvételre a korábban a szakértők által kifogásolt elemeket is kijavították.
A Kipszer végül – miután a beruházó felbontotta vele a szerződést –, kompromisszumkészségét demonstrálandó, még azt is felajánlotta, hogy elvégzi a beruházó által vélt hibák kijavítását, ám a pécsi kht. nem állt kötélnek – csaknem 240 millióért egy másik céget bízott meg a ponyva kicserélésével és az egyéb javításokkal. A Pécsi Rendezvényszervező Kht. ügyvezető igazgatója, Kapás Szabolcs szerint a Kipszernek a javításra vonatkozó javaslatát nem fogadhatták el, hiszen ekkor már nem álltak velük jogviszonyban. A kht. a szerződés nem teljesítése és a jelentős csúszás miatt kötbérként tartott vissza csaknem 500 milliót, de a kivitelezési szerződésben foglalt teljes összegnek a nyolcvanöt százalékát átutalták – sorolja a történteket. Egyébként, teszi hozzá az igazgató, az általuk visszatartott pénzt azóta teljesen rá kellett költeniük a hibásan kivitelezett épületre. Állítja, a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye is a kht. álláspontját támasztja alá.
A vitában álló felek mellett elképzelhető, hogy nemsokára a Közbeszerzési Döntőbizottság is szereplője lesz a pécsi ügynek.
Visszatérve a bevezetőnkben idézett Mehlhoffer Albert történetére, annak legfőbb érdekessége, hogy cége pódiumokat, székeket és más bútorokat szállított az Expo Center számára. Azaz olyan belső berendezéseket, amelyeknek semmi közük nincs a kifogásolt ponyvához vagy a sátorszerkezethez.
A vállalkozó szerint reménytelen a megegyezés: immáron azt fontolgatja, peres úton bizonyítja igazát, s így próbálja megszerezni a ki nem fizetett 150 milliót. A szintén a pénzéért küzdő Kipszer Zrt. vezérigazgatója, Végh Imre viszont azt ajánlja neki, mindketten jobban járnak, ha közösen lépnek fel a beruházó Pécsi Rendezvényszervező Kht.-val szemben, így talán egyszer valamennyien megkaphatják a jussukat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.