A káosz vége

Az elmúlt fél év tapasztalatai arra mutattak rá, káosz lett úrrá a népszavazás szabályainak értelmezése körül – nyilatkozta lapunknak Bihari Mihály. Az Alkotmánybíróság (AB) elnöke hozzátette: ezt az állapotot kívánták megszüntetni. Hangsúlyozta: kedden kihirdetett határozatukkal az alkotmánybírák megerősítették a népszavazás intézményét.
Éppen ideje volt, hogy egy szakavatott, hiteles szervezet is letegye a voksát az ügyben. Amióta ugyanis az őszödi beszéd kiszivárgását követően a választópolgárok nem csekély hányada közvetlenül is megpróbált beleszólni a politikába, a kormánypártok és támogatóik minden ellenvéleményt lesöprő támadást, kampányt indítottak a közvetlen demokrácia alapintézményei ellen. Először, tavaly októberben a gyülekezés szabadságát kérdőjelezték meg. A Kossuth téren kordont állítottak fel, az ünneplő tömeg ellen rendőrattakot vezettek. A Fővárosi Közgyűlés alkotmánysértő rendelettel kitiltotta a belvárosból a traktorokat, és szerette volna önkormányzati engedélyhez kötni az ilyen engedélyhez nem köthető rendezvényeket.
Második lépésként a kormánytöbbség megpróbálta ellehetetleníteni a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseit. Szimpla utcai politizálásnak, helyenként alkotmánysértő megnyilvánulásnak tekintette, hogy a két ellenzéki párt néhány fontos kérdésről népszavazást kezdeményezett. Álláspontjuk lényege az volt: hogy jön ahhoz bárki, hogy tüntetni vagy szavazni merészeljen, vagyis véleményt nyilvánítson a hazugságon alapuló kormányzati munkáról? Közömbös, hogy a baloldal vezetője az országgyűlési választás előtt eltitkolta, elhallgatta a valóságot, mert ezen most már túl vagyunk.
Képviselőinket négyévenként választhatjuk meg, küldhetjük el. Közben sem tüntetni, sem voksolni nem ildomos. Eszerint a logika szerint a gyülekezés és a népszavazás politikai alapjoga csak írott malaszt. Aki a jogaival élni szeretne, az voltaképpen a kormány megdöntésére törekszik, tehát nem demokrata. Az AB határozata most ismételten rámutatott, a szuverenitás forrása a nép. A hatalom gyakorlásnak fontos formája ugyan a képviselet: az Országgyűlés és az önkormányzatok megválasztása. A választott testületeknek azonban – a kedden kihirdetett határozat értelmében – teljeskörűen garantálniuk kell a közvetlen hatalomgyakorlás, benne a népszavazás politikai alapjogának érvényesülését. Ezért kötelezték az Országgyűlést arra, hogy az év végéig foglalja törvénybe: mennyi ideig köti a képviselőket az ügydöntő népszavazás eredménye.
A rendszerváltozás után két évig nem lehetett új referendumot kezdeményezni ugyanabban a kérdésben. A parlament ennyi időn belül nem változtathatta meg a nép döntését. Nem lehet véletlen, hogy a koalíciós erők 1997-ben, saját kétharmados többségükkel felrúgták ezt a szabályt. Meggyengítették a népszavazás intézményét azzal is, hogy kétszeres jogorvoslatot írtak elő. Nemcsak a kérdések hitelesítését végző választójogi testület, az OVB határozata ellen adtak fellebbezési jogot, hanem az Országgyűlésnek a népszavazást ezután elrendelő döntése ellen is. Az AB elnöke szerint ez a szabály bonyolulttá, átláthatatlanná teszi a referendum megrendezését.
Ugyanakkor a rendelkezést eddig még senki sem támadta meg az Alkotmánybíróságon. A tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdése jelenleg – immár második alkalommal – az alkotmánybírák előtt van. Az AB keddi, általános érvényű döntése nyomán remélhetően egyszerűbbé válik az ügyek megítélése. A határozat emellett nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelenlegi népszavazási kezdeményezés túlmutat önmagán. A képviseleti demokrácia révén hatalomra került erők a népszavazást mint a szuverenitás fontos megnyilvánulását mind kevésbé nevezhetik, tekinthetik demagógiának.