– Magyar Péter lényegében elismeri a bűncselekmény tényét, de megpróbálja elbagatellizálni annak jogi súlyát – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán, aki szerint
számos jogi és morális kérdést is felvet, hogy a Tisza EP-képviselője zsarolással igyekszik távol maradni a büntetőjogi felelősségre vonástól.
Ismert, a Tisza elnöke a gyanú szerint tavaly nyáron ellopott, majd a Dunába dobott egy telefont. A mentelmi jogot élvező EP-képviselő, akit a napokban hallgatott meg az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága Brüsszelben, azt írta, haladéktalanul lemond a mentelmi jogáról, ha hazánk csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Azt is mondta Magyar Péter, hogy ha élete végéig raklapszámra dobálna telefonokat a Dunába, akkor sem tudna akkora kárt okozni, mint Orbán és a háromezer oligarchája egy óra alatt.
Beismerő vallomás
Az alkotmányjogász szerint az, hogy Magyar Péter nem az ártatlanságát próbálja bizonyítani, beszédes. – Az, hogy a képviselő nem az ártatlansága bizonyítására koncentrál, hanem zsarolásra emlékeztető kijelentéseket tesz, jogi és politikai szempontból egyaránt sokatmondó. A büntetőeljárásban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, azonban
aki valóban ártatlan, az elsőként törekszik arra, hogy az ellene felhozott vádakat a jog eszközeivel, bizonyítékokkal cáfolja. Ezzel szemben a képviselő politikai nyomásgyakorlásra épít: zsarol, miközben próbálja saját törvénysértő cselekményét jelentékteleníteni
– vélekedett ifjabb Lomnici Zoltán.
Hangsúlyozta, a fenti kijelentéssel Magyar Péter lényegében elismeri a bűncselekmény tényét, de megpróbálja elbagatellizálni annak jogi súlyát. – Ez a magatartás veszélyes precedenst teremtene, ugyanis azt sugallja, hogy aki politikai célokra hivatkozik, annak enyhébb elbírálás jár a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából. A képviselő ezzel nyíltan semmibe veszi a törvény előtti egyenlőséget, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit – mutatott rá. Az alkotmányjogász szerint
ez a magatartás nem csupán a jogállami működés alapjait sérti meg, hanem azt a helytelen üzenetet is közvetíti a társadalomnak, hogy a politikai zsarolás, a felelősség hárítása és a törvénysértés megengedhető, ha valaki magát „a rendszer ellen harcolónak” állítja be.
Magyar Péter zsarol
Magyar Péter sok észszerűtlen dolgot mondott és tett már, azzal azonban, hogy a zsarolást választja egy büntetőeljárásban, új szintet lépett, ugyanis – miként ifjabb Lomnici Zoltán fogalmazott –
sem a magyar, sem az uniós jog alapján nem létezik olyan bevett gyakorlat, hogy a bűncselekmény gyanúsítottja szabjon feltételeket a hatóságoknak.
Mint mondta, a büntetőeljárás megindítása, lefolytatása, illetve a büntetőigény érvényesítése az állam kizárólagos jogköre, amelyet az arra felhatalmazott hatóságok gyakorolnak.
Az alkotmányjogász lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, a mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokban az Európai Parlament kizárólagos hatáskörrel jár el. Az érintett képviselő számára lehetőséget kell adni a meghallgatásra, a képviselő előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot, az eljárás feltételeinek meghatározására azonban nem jogosult a jogszabály szerint.
– Az alaptörvény pedig a törvény előtti egyenlőség és diszkrimináció tilalmának elvét rögzíti. Ennek megfelelően
a gyanúsított nem élvezhet előnyt azáltal, hogy politikai követelményeket támaszt az eljárás feltételeként.
A törvény biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelynek elve sérülne, ha egyes eljárások alakulását a terhelt politikai nyomásgyakorlása vagy feltételekhez kötött hajlandósága befolyásolhatná – mondta a szakember.
A jogállamiság semmibevétele
Arra a felvetésre, hogy morálisan miként lehet értelmezni, hogy egy pártelnök, EP-képviselő, állítólag kormányváltásért dolgozó politikus mentelmi joga mögé bújva ad ultimátumot, a szakértő azt mondta, aggályos. – A mentelmi jog nem a képviselők büntetlenségének eszköze, hanem a képviselői mandátum gyakorlásának függetlenségét biztosító jogintézmény.
Amikor a képviselő politikai feltételekhez – jelen esetben az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz – köti a mentelmi jogáról való lemondást, akkor nem csupán eltorzítja a mentelmi jog eredeti funkcióját, hanem semmibe veszi a jogállamiság korábban említett egyik alapvető elvét: a mindenkit megillető, törvény előtti egyenlőség elvét
– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán, aki szerint az ilyen magatartás azt az üzenetet közvetíti a társadalomnak, hogy a jogi felelősség alól politikai eszközökkel ki lehet bújni, ha valaki elég magas pozícióban van. – Ez azért veszélyes, mert a jogkövető állampolgárok igazságérzetét rombolja és relativizálja a törvények mindenkire kötelező erejét. A képviselő viselkedése ezzel nemcsak a saját büntetőjogi helyzetét árnyékolja be, hanem
példát is mutat arra, miként lehet politikai eszközként kihasználni egy büntetőeljárást a személyes politikai pozíció erősítésére
– magyarázta, hozzátéve, hogy ez hosszú távon csorbítja az állampolgárok jogrendbe vetett bizalmát, és éppen ellentétes azzal a politikai kultúrával, amelyet egy demokráciában elvárhatunk egy közéleti vezetőtől.
