(Kolozsvár)
Hogyan tudnak hatni a kisebbségek nyelvén írott lapok a többségi társadalomra? Hozzájárulhatnak-e azoknak a negatív sztereotípiáknak a lebontásához, amelyek a különböző nemzetiségekkel kapcsolatban ma is tetten érhetők a többség körében? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban címmel rendezett kolozsvári konferencia résztvevői. Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) és a kincses városban szerkesztett Szabadság napilap által az elmúlt hét végén rendezett tanácskozáson mintegy harminc európai kisebbségi kiadvány kiadóvezetője, főszerkesztője, képviselője vett részt. Az Európai Unió tagállamaiban nem hivatalos nyelven megjelenő napilapok számára alapított MIDAS fő célja az emberi jogok és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján képviselni az európai kisebbségi nyelvű napilapok érdekeit az európai intézmények előtt. A dél-tiroli székhelyű egyesület tagjai között találhatók spanyolországi katalán, galego és baszk, olaszországi német, szlovén és ladin, németországi dán és szorb, dániai német, svédországi finn, svájci rétoromán, horvátországi olasz, valamint szlovákiai és romániai magyar napilapok is.
Toni Ebner MIDAS-elnök a kisebbségi sajtónak a többség véleményére gyakorolt hatásáról a konferencián úgy vélekedett: a nyelvi korlátok ellenére ez a folyamat idővel meghozza gyümölcsét, mivel a kisebbségi lapokban (amelyeknek Európa-szerte mintegy hatmillió olvasójuk van) felvetett kérdésekre előbb-utóbb a többség is felfigyel. Ebner saját példájával támasztotta alá állítását. Az általa főszerkesztett bozeni német nyelvű, Dolomiten című lap felvetette, hogy egy Dél-Tirol alatt húzódó alagút megépítése megszüntetné a Németországból Olaszországba haladó teherautó-forgalom a régió környezetére és lakosságára gyakorolt káros hatását. Toni Ebner szerint az ötletet a dél-tiroli német és olasz lakosság egyaránt kedvezően fogadta, így a kisebbségi sajtó jótékonyan befolyásolta a közvéleményt. Ehhez képest Romániában hosszú időnek kellett eltelnie az 1989-es rendszerváltás után, míg a kisebbségi sajtó által közölt információk eljutottak a többséghez. A többek között nyelvi korlátokkal magyarázható hiányosságot csupán részben sikerült enyhíteni azáltal, hogy a közszolgálati televízió kisebbségi adásait feliratozzák, így azokat a román lakosság is érti. A kisebbségek nyelvén írott sajtó anyagai azonban ma is csak elvétve jutnak el a románsághoz. Áttörést e téren többnyire az újságírók, szerkesztőségek közötti kapcsolatok jelentenek, ennek köszönhetően az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a bukaresti napilapok hivatkozással átvesznek cikkeket az erdélyi magyar lapokból.
Különben számos erdélyi magyar szerkesztőség felrója az RMDSZ-nek, hogy az iránta tanúsított hűség alapján osztogatja a román költségvetésből a magyar sajtónak szánt támogatásokat. A Kolozsvárt szerkesztett Krónika a napokban megírta, hogy az RMDSZ Communitas Alapítványának idei sajtópályázatán az 58 millió forintnak megfelelő keretből egyetlen vasat sem kaptak az RMDSZ tevékenységéhez kritikusan viszonyuló kiadványok, ezzel szemben a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport hetilap és az Új Magyar Szó napilap pályázatait jelentős összegekkel „honorálták”. „Ugyanazt az elvet érvényesíti az RMDSZ, amit annak idején Rákosi Mátyásék vallottak: aki nincs velünk, az ellenünk” – jelentette ki a Krónikának Makkay József, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője, amely a Krónikához hasonlóan nem kapott támogatást a Communitastól.
origo.hu
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál
