Reméljük, hogy Románia parlamentje minél hamarabb napirendre tűzi felsőoktatási intézményünk akkreditációját, ezáltal a bukaresti hatóságok bebizonyíthatják, hogy fontos számukra a kisebbségi oktatás rendezésének kérdése – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csűry István. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökhelyettesét annak kapcsán kérdeztük, hogy a román kormány legutóbbi ülésén elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKM) létrehozásáról szóló törvénytervezetet. A döntés nyomán a román állam magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszer részét képező tanintézetként ismeri el a PKE-t, megerősítve három karának – a szocio-humán tudományok, a szociális munkás, valamint német nyelv és irodalom, illetve a református teológiai didaktikai karok – akkreditálását. Ahhoz, hogy a PKE Románia első, államilag elismert, magyar nyelvű egyetemévé váljék, az akkreditációról szóló törvénytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia; erre legkésőbb az őszi ülésszakon kerül sor.
A PKE a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület által 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskolából nőtte ki magát, és a 2000-ben létrehozott Pro Universitate Partium Alapítvány működteti magyar állami támogatásból. Amennyiben véglegesen akkreditálják, lehetőség nyílik arra, hogy fenntartásából a román állam is kivegye a részét.
Csűry István lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a református egyházkerület ma nemzetközi imatüntetést szervez a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elkobzott sportpálya ügyében. A református egyháznak öt évvel ezelőtt visszaszolgáltatott iskolaépület melletti pályát a városi önkormányzat a szomszédos ortodox parókiának ítélte oda, és emiatt a reformátusok mindeddig számtalan fórumon, többek között egyházi, polgári engedetlenségi mozgalommal fejezték ki tiltakozásukat. A nagyváradi képviselő-testület idén márciusban elfogadott ugyan egy határozatot, amely szerint a terület átrajzolásával a reformátusok és az ortodoxok egyaránt megkapják saját telküket, ám a döntést nem alkalmazták, így a pályát jelenleg felveri a gaz, és a lorántffys diákoknak továbbra sincs hol testnevelés órát tartaniuk és sportolniuk. Csűry István püspökhelyettes elmondta, az egyházkerület folytatja jogos küzdelmét a hatalmi jogfosztás, az egyházat, iskolát sújtó etnikai és vallási diszkrimináció ellen, és ennek a tiltakozáshullámnak az egyik része az imatüntetés.
Ezzel egy időben aláírásgyűjtésbe kezdtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói a felsőoktatási intézmény magyar tagozata helyzetének rendezése érdekében. A pedagógusok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által megfogalmazott tízpontos javaslatot az intézmény vezetősége elé terjesztik, amelyet nemrég a magyar oktatók közgyűlése is megvitatott, sőt nemzetközi fórumokhoz is el kívánják juttatni. A követeléslista többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozását, a beiskolázási szám újratárgyalását, a magyar oktatók arányának növelését, a vezetői tisztségek számbeli egyensúlyának biztosítását, illetve az anyanyelvű államvizsga lehetőségének biztosítását célozza. Néhány követelés ügyében már történt előrelépés a marosvásárhelyi egyetemen: a rektori hivatal nemrég a MOGYE elnevezésének háromnyelvű (magyar, román és angol) változatát tartalmazó feliratot helyezett el a főbejárat fölé, emellett idén fele-fele arányban biztosítanak helyeket a felvételi vizsgán a román és a magyar diákoknak. Ez utóbbi rendelet azért különösen fontos, mert tavaly például a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon a magyar diákok legkevesebb 8,09-es felvételi átlaggal juthattak be, míg a román nyelven felvételizők bejutásához akár 5,95-ös is elegendő volt.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
