Fedésre használt alapítvány

Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főosztályvezetője távozott az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumából – értesült a Magyar Nemzet. Gyarmati azt követően hozta meg döntését, hogy kiderült: a karitatív szervezetet nagy valószínűséggel bűncselekmények leplezésére használták. Lapunk azt is megtudta, Simon Ibolyával, a kuratórium másik tagjával mindennemű munkakapcsolatot megszakított az NBH.

Simon a titkosszolgálat nyugalmazott tisztjeként egészen mostanáig ügyvédként végezhetett munkát a hivatalnál.
Ismert, az alapítvány nyolcezer-ötszáz tonna élelmiszert – többnyire konzervet – hozott be az országba adományként, majd értékesített jó pénzért a Herba- csoporton keresztül. A jogszabályokat kijátszva 1,22 milliárd forint áfa és vám megfizetésétől mentesültek meg az ügylet résztvevői.
A héten zárul le az a vizsgálat, amelyet az alapítvány ügyei kapcsán rendelt el Szilvásy György kancelláriaminiszter. Információink szerint a Nemzetbiztonsági Iroda megállapította: többször megtörtént, hogy a jótékony szervezetet fedésre használta az NBH.
*
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az alapítvány a szó szoros értelmében fedőcég lett volna. Mindössze arról volt szó, hogy a hivatal munkatársai egy-egy segélyezési akció során – kihasználva az Egymásért kapcsolatrendszerét – minden nehézség nélkül információkat tudtak gyűjteni. A vizsgálat választ ad majd arra a kérdésre is, miképpen történhetett meg, hogy ilyen méreteket öltő bűncselekmény-sorozatra nem figyeltek fel az alapítvány működésében szerepet vállaló személyek.
A sajtó a karitatív szervezet ügyeivel összefüggésbe hozta Galambos Lajos távozását a Nemzetbiztonsági Hivatal éléről. A vezérőrnagyról kiderült, hogy miközben tudott arról a vizsgálatról, amelyet a vámőrség indított az alapítvány kétes tranzakciói miatt, az Egymásért munkatársaival szilveszterezett. Mások mellett együtt köszöntötte az újévet a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Földesi-Szabó Lászlóval, az Egymásért kuratóriumának elnökével.
Ma megjelenő számában a Heti Válasz is folytatja az alapítvány ügyeinek feltárását. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állítja, a szervezetet eleve csempészetre hozhatták létre, és nem az NBH és a rendőrség hálózta be őket, hanem ők tudták behálózni a titkosszolgálatokat és a rendvédelmi egységeket, amelyek aztán tartósan asszisztáltak a bűncselekményeikhez. A „központi agynak” az alapítvány első kurátorát, a külföldön bujkáló Jakubinyi Róbertet tartják, akinek a fia az alapítvány hivatalos alapítója. Jakubinyi Róbertet a Heti Válasz információi szerint 1983-ban gazdasági bűntett, majd 1997-ben csalás és okirat-hamisítás miatt négy év börtönre ítélték. A börtönbe azonban nem kellett bevonulnia, mert Vastagh Pálnak, a Horn-kormány igazságügy-miniszterének az előterjesztésére az akkori államfő, Göncz Árpád kegyelemben részesítette. A minisztérium a kegyelem okáról arra hivatkozva nem nyilatkozott, hogy az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint „egyedi kegyelmi ügyekben nem adható tájékoztatás”.