Homályos autonómiaigény

(Pozsony)
Tavaly hirdetett aláírás-gyűjtési akciót a révkomáromi Commora Aula Polgári Társulás Dél-Szlovákia területi és perszonális autonómiájáért, de Bósza János, a társulás elnöke már akkor elmondta: az akciónak elsősorban nem maga az autonómia megalakulása a célja, hanem az, hogy végre nyíltan és őszintén beszéljenek a szlovákiai magyarok egymás közt, illetve képviselőik a szlovákok vezető egyéniségeivel a kérdésről. Egészségtelen állapotok uralkodnak, amikor is a szélsőséges szlovák pártok folyamatosan vádolják a magyarokat azzal, hogy területi autonómiát és elszakadást akarnak, a magyarok meg „elutasítják a vádakat”, miközben körükben nem volt olyan társadalmi vita, amely tisztázta volna, mit akar a többség, akar-e autonómiát, s ha igen, milyet. A szlovákok legtöbbje pedig „vörös posztóként” tekint az autonómiára, pedig legtöbbször azt sem tudja, mit takar a kifejezés. Bósza Jánosék befejezték az aláírás-gyűjtési akciót, alapvetően azért, mert megfenyegették őket. A társulás elnöke azt is elpanaszolta, hogy kezdeményezésüknek politikai támogatói nem akadtak, ellenben a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota megint „koszovói szindrómát” emlegetett velük kapcsolatban, vélhetően ennek a lecsapódása az a fenyegetés, amely vele és családjával kapcsolatban fogalmazódott meg.
Az aláírás-gyűjtési akciótól és annak befejezésétől teljesen függetlenül állítja Öllős László politológus, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, hogy a közép-európai régióban gondok vannak a nemzeti identitással, amely esetenként nacionalista megnyilvánulási formákat ölt, s ennek következménye, hogy az autonómiapróbálkozások szembenállásokat okoznak, fenyegetettséget, veszélyeket idéznek a nyugat-európai tapasztalatok ellenére. A politológus szerint veszélyeket hordoz magában a politikusoknak az az álszent magatartása, hogy a kérdésről nem folytatnak őszinte vitát – amely akár kemény összecsapásokat is hozhatna –, hanem „egyértelmű kétértelműséggel” sejtetnek valamit, ami egyértelmű bizalmatlanságot eredményez. Ezért tartja nagyon fontosnak Öllős László azt a konferenciát, amelyet a kérdéssel kapcsolatban Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezett a minap a határon túli magyar értelmiségiek bevonásával, hiszen a magyar államfő ezzel a figyelem középpontjában tartja a kérdést, egyfajta erkölcsi hátteret biztosít a vitának. A szlovákiai magyar politológus a konferencián tapasztaltak alapján egyébként úgy látja, rövid távon egyetlen Magyarországgal határos országban sincs nagy esélye az autonómiaformák bármelyikének a megvalósítására, de azt mondja, az ilyen és ehhez hasonló viták minimum olyan eredményt hozhatnak, hogy a párbeszéd révén eloszlathatják az autonómiákkal kapcsolatos bizalmatlanságot. Öllős elmondta, bár a szlovákiai magyarság körében az elmúlt tizenöt évben több kezdeményezés is volt arra, hogy meghatározzanak valamilyen fajta autonómiaigényt, társadalmi konszenzus a kérdésről sosem alakult ki, azaz igazából nem lehet tudni, milyen önrendelkezési jogokra tart igényt a meghatározó többség.