Káosz a referendum körül

Mulasztásos alkotmánysértés áll fenn azért, mert a Ház nem szabályozta, hogy az eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra, illetve amennyiben sikertelen, abban az esetben mikor lehet újabbat kitűzni ugyanabban a kérdésben. Ezt az Alkotmánybíróság mondta ki tegnap. – A múlt hónapok eseményei azt tanúsítják, hogy káosz alakult ki a népszavazási ügyekben – nyilatkozta Bihari Mihály, a testület elnöke.

Az országos ügydöntő népszavazás szabályainak ellentmondásaira a Fidesz és a KDNP tavaly október 24-én benyújtott népszavazási kezdeményezései hívták fel a figyelmet. Az Országos Választási Bizottság (OVB) hét kérdés közül csupán hármat hitelesített. A tandíj, a vizitdíj, a nyugdíjasok munkavállalása és a kormánytagok felelőssége kérdésében elutasító határozatot hozott. A választójogi testület több állásfoglalásában is megjelent az az érvelés, hogy az alkotmány és a népszavazásról szóló törvény nem tartalmazza: mennyi ideig kötelezi az Országgyűlést a nép döntése. Az Alkotmánybíróság (AB) két beadvány nyomán most ezt a kérdéskört elemezte. Tegnap kihirdetett határozata szerint az Országgyűlésnek az év végéig törvényt kell alkotnia arról: mennyi időn belül kezdeményezhető új népszavazás, s a referendum döntése alapján megalkotott törvényt mennyi időn belül módosíthatják a képviselők.
*
Az AB határozatának indokolása szerint a mostani helyzet sérti a jogbiztonságot, mert sem a választópolgárok, sem a törvényhozók nem tudják, mire számíthatnak, mit kell tenniük. A bírói testület emellett megállapította azt is, hogy az Országgyűlésnek garantálnia kell az országos népszavazás mint politikai alapjog érvényre jutását.
Az akkori kormánytöbbség 1997-ben törölte a jogszabályból a kétéves határidőt. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság úgy vélekedett: a határidővel kapcsolatos szabályokat nem elegendő a kétharmados választási, népszavazási törvénybe beiktatni, hanem azt az alaptörvénynek kell tartalmaznia. Az AB tegnap elvetette, módosította az 1997-es álláspontot: megfelelőnek tartja a törvényi szabályozást is. Emiatt állapította meg, hogy az Országgyűlésnek az év végéig pótolnia kell az alkotmánysértő mulasztást, és meg kell határoznia, mennyi ideig kötelező rá nézve a referendum eredménye.
Bihari Mihály a határozat kihirdetése után lapunknak azt mondta: a mostani döntés lényege valóban az, hogy a testület módosította az AB 1997. évi álláspontját. Az elnök közölte, az elmúlt hónapok népszavazási ügyeiben folytatott gyakorlat mutatott rá: káosz lett úrrá a referendum szabályainak értelmezése körül. Ezt kívánták megszüntetni.
Az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező Cservák Csaba jogász, az OVB korábbi tagja azt mondta, öt éve adta be kérelmét. Elégedett a döntéssel. A másik kezdeményező, Szigeti Péter, az OVB jelenlegi elnöke szintén úgy vélekedett: az AB határozata rendezi a vitás kérdések egy részét. Hangsúlyozta: a Fidesz népszavazási kezdeményezéseit elutasító döntéseikben ők három alkalommal is utaltak a határidő hiányára, de a fő érvük nem ez volt. Úgy látták, hogy a kezdeményezések burkolt alkotmánymódosításhoz vezettek volna. Bihari Mihály elnöktől megtudtuk, várhatóan a július közepén kezdődő nyári szünetig döntenek a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj még függőben lévő kérdéseiről.
A Fidesz üdvözli az AB döntését, abból ugyanis – mint közleményükben írják – az következik, hogy az OVB nem utasíthatja el a párt népszavazási kezdeményezéseit burkolt alkotmánymódosításra való hivatkozással. Répássy Róbert fideszes képviselő hozzátette: az Országgyűlés van mulasztásos alkotmánysértésben, a népszavazásból nem következik burkolt alkotmánymódosítás. – A Fidesz helyzete könnyebbé vált, mert az OVB által elutasított népszavazási kezdeményezésük kapcsán már csak a költségvetéssel való összefüggést kell vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak. Az AB a jövőre nézve engedélyezte a népszavazás megtartását, mert egy még meg sem született költségvetésben nem szerepel a vizitdíj – mondta Répássy.
– Az MSZP egyetért az AB döntésével, ugyanis valóban nem volt tisztázva, hogy érvényes népszavazás után az Országgyűlés által megalkotott törvényt mennyi ideig nem lehet módosítani, illetve, hogy mennyi idő után lehet ugyanabban a kérdésben újabb népszavazást kezdeményezni – mondta Avarkeszi Dezső MSZP-s képviselő. Szerinte érdemes lenne az egész népszavazási kérdéskört felülvizsgálniuk a pártoknak. Példaként említette a Fidesz korábbi kezdeményezését az OVB hatáskörének áttekintésére. Avarkeszi úgy látja, érdemes lenne megnézni azt is: nem kellene-e növelni a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát, mert szerinte túl könnyű összeszedni 200 ezret.