Szokatlanul kritikus hangnemben vélekedett a kormányzatról Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Világgazdaság tegnapi konferenciáján, ami a közpénzügyi reformokról szólt. A tárcavezető hangsúlyozta: az SZDSZ-nek nem volt alkalma és lehetősége a közpénzekkel való gazdálkodás újraszabályozására. Kóka szerint a rendszerváltás után 17 évvel sem tiszta, hogy mi az állam feladata. A jelenlegi rendszer „egy betéti társaság átláthatóságával vetekszik”, míg „a tervezés és ellenőrzés tekintetében egészen tragikus helyzettel állunk szemben, amely egy nagyvállalat tesztjét sem állná ki”.
– Nem az a dolga a kormánynak, hogy naposcsibék tartásával foglalkozzon – világosította fel a fórum résztvevőit az évek óta miniszteri rangban álló Kóka, aki szerint tarthatatlan állapot, hogy „osztályvezető-helyettesek dönthessenek költségvetési tételekről”. A tárcavezető beismerte, hogy a költségvetés parlamenti elfogadása nem több színjátéknál, miközben a politika büntetlenül folytathatja a megszorítások és elengedések gyakorlatát. Kóka elmondta: a rendszerváltozás óta mindegyik politikai erőnek sikerült 10 százalékra emelni az államháztartási deficitet.
Ezt a kijelentést később Veres János pénzügyminiszter adatai is cáfolták. Veres szerint az államháztartási törvény reformja ki kell térjen többek között az állami vagyonra, a költségvetési szervek jogállására, a közpénzügyi felelősségre és a fenntartható adósságszint szabályozására. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: kordában kell tartani az önkormányzatok hitelfelvételeit, és a költségvetési fegyelem betartatása miatt létre kell hozni az eredetileg ellenzéki javaslatban szereplő költségvetési hivatalt.
*
– Ma a legnagyobb gond a közbizalommal van – fogalmazott Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, aki szerint a hitelesség helyreállítása után a számon kérhetőség, a hivatali útvesztők felszámolása és az átláthatóság rendezése a következő feladat. A bizalmi válsághoz többek között olyan esetek járultak hozzá, mint a költségvetési adatokkal végzett trükközések, a nehéz hozzáférés a közérdekű információkhoz vagy a hiányszámok alakulását befolyásoló elszámolások módosítgatása. A Fidesz alelnöke kitért arra, hogy 2004 és 2006 között – amikor az államháztartás helyzete annyira negatívan alakult, hogy sorban kaptuk a nemzetközi leminősítéseket, és a pénzügyi válságot csak a megszorításokkal lehetett elkerülni – a Pénzügyminisztérium 36 gyorsjelentéséből 34-ben pozitívan értékelték a folyamatokat. A tárca kiadványaiban rendszeresen „a vártnál kisebb hiánnyal zárt”, illetve „a prognózisnak megfelelően vagy kedvezőbben alakult” jelzőket használták, miközben rekordmagasságokba szökött az ikerdeficit – idézett Varga. A politikus szerint most a legfontosabb feladat az lenne, ha legalább a jelenleg hatályban lévő költségvetési és számvevőszéki előírásokat betartanák, és a személyi felelősségvállalást intézményes szinten szabályoznák.
A rendezvényen Draskovics Tibor, az államreform-bizottság alelnöke is részt vett. Bejelentette: a közpénzügyi reform jogi háttere vélhetően jövő tavasszal kész lesz, így a 2009. évi költségvetést már az új rendszerben lehet elkészíteni. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy bele kell foglalni az alkotmányba a költségvetés előkészítésén túl az annak tartalmára vonatkozó szabályokat is.
origo.hu
Csákánnyal végezte ki feleségét egy férfi Csömenden
