Törökországban a törvényhozás korábban kétszer is megszavazta ugyanezt, ám a hadsereg mellett a világi kormányzat másik őreként működő Necdet Sezer államfő kétszer is visszadobta a javaslatot, amely az iszlamista kötődésű Igazság és Fejlődés Pártnak (AKP) kedvez. Az egyik szavazási fordulóban a képviselők között tettlegességig fajult a vita. Sezer vétójakor arra hivatkozott, hogy a változtatás ellenkezik a török parlamentáris renddel, és destabilizálja az országot. A tegnap 269-22 arányban elfogadott alkotmánymódosító cikkely után az államfő valószínűleg népszavazásra bocsátja a javaslatot. A jelenleg hatályban lévő rendelkezések szerint az államfőt maga a parlament választja meg, az ellenzéki Köztársasági Néppárt bojkottja és alkotmánybíróság érvénytelenítő határozata miatt azonban az AKP-nek nem sikerült megválasztatnia a parlamenten elnökjelöltjét, Abdullah Gül jelenlegi külügyminisztert.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök gyalázatosnak nevezte az alkotmánybíróság döntését. Tulay Tugcu testületelnök fenyegető kijelentése miatt az állami intézmények megsértésével vádolta a miniszterelnököt, ami Törökországban bűncselekménynek számít. A török ügyészi hivatal vizsgálatot indított az ügyben.
Ezzel párhuzamosan Washington és Ankara közötti feszültséghez vezetett a helyzet, amely a közel-keleti ország és délkeleti szomszédja, Irak határvidékén alakult ki. Washington nem szeretné, ha a határ mentén folyamatosan felvonuló török hadsereg átnyúló támadásokat indítana az Észak-Irakban védettséget élvező Kurd Munkáspárt ellen. Egy héttel ezelőtt az Egyesült Államok két F–16-os vadászgépe hatolt be Törökország légterébe. Szakértők szerint az incidens célja az volt, hogy visszatartsa Ankarát a kurd szeparatisták elleni beavatkozástól, ami csak szítaná a szerteágazó konfliktust. Erdogan ezután tévéinterjúban közös török–amerikai hadműveletekre tett javaslatot.

Borzasztó baleset: frontálisan ütközött egy kombájn és egy személyautó