Megalakult az új szerb kabinet

(Újvidék)
Fél órával kedd éjfél előtt – az alkotmány szabta határidőn belül – szavazta meg a belgrádi szkupstina az új szerb kormányt, amely aztán az éjfél előtti percekben tette le a hivatali esküt. A jelen levő 244 képviselőből 133 voksolt igennel, 106 nemmel. Csak három tartózkodó szavazat volt, a VMSZ három képviselőjéé. Két honatya nem szavazott. A kormányfő Vojiszlav Kostunica, a kisebb koalíciós partner, a Szerbia Demokrata Párt (DSS) elnöke, helyettese Bozsidar Djelics, a nagyobbik párt, a Demokrata Párt (DS) volt miniszterelnök-jelöltje. A kabinetnek 25 tagja van. A Demokrata Pártnak több minisztere van, mint a másik két kisebbik partnernek, a DSS-nek és a G17 Plusznak együttvéve, 13, 8, 4 az arány.
Ha csak harminc perccel elhúzódik a vita – s túllépik a határidőt –, Borisz Tadics államfőnek alkotmány szabta kötelessége lett volna kiírni az új rendkívüli választásokat. A radikálisok és a szocialisták könnyen megakadályozhatták volna az új kormány elfogadását, hiszen az ülést is a közülük kikerülő parlamenti alelnök vezette. Tartották magukat azonban a megállapodáshoz, hogy nem folyamodnak obstrukcióhoz. (A radikálisok – bármit is mondanak szakértői vélemények – nem akarnak most koalícióban kormányra jutni.)
A vita végig kemény és kíméletlen volt, a legsúlyosabb minősítésekkel illették egymást a táborok, főleg a radikálisok retorikája volt már-már útszéli, különösen kedd éjszaka, amikor híre ment a parlamentben is, hogy egy belgrádi hotelben akciót hajtottak végre Ratko Mladics hágai vádlott kézre kerítésére. A hadművelet nem járt sikerrel. A radikálisok felháborodása már nyílt fenyegetésbe torkollott, követelték, hogy kormányfő vagy magyarázatot ad az akcióra, vagy nem lesz kormány. Vojiszlav Kostunica maga ment ki a szószékhez magyarázkodni. Azért, hogy be akarják tartani a törvényt. Ám végül az erről szóló parázs vitát – amely arról is tanúskodik, hogy még erősen tartja magát a milosevicsi Szerbia – maguknak a radikálisoknak és szocialistáknak kellett elnémítani, nehogy valóban meghiúsítsák a kormány megszavazását.
A második Kostunica-kormányt Európa- és reformpártinak illik nevezni, ám csak az idő mondja meg, hogy valóban rászolgál-e ezekre a jelzőkre. Ha a kormányfő személye nem is, a DS erős részvétele a végrehajtó hatalomban reményre adhat okot. A Kostunicával közösködni nem óhajtó demokratikus ellenzék – a Liberális Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – némi fenntartással fogadta az új kabinetet, nem is szavazott rá. Nenad Csanak (LSV) arra mutatott rá parlamenti felszólalásában, hogy a kormányprogramban említés sincs a Vajdaságról (annál több Koszovóról). Erre felhívta a figyelmet Pásztor Bálint VMSZ-es frakcióvezető is, aki azt is felrótta, hogy Kostunica expozéjában egy szó nem sok, annyit sem mondott a kisebbségekről. Ilyen még sosem volt, hogy az új kormányfő nem beszél Szerbia lakosságának egyharmadát kitevő nemzetiségek jogairól. A VMSZ támogatni fogja a kormányt, ha az a magyar párt céljaival összhangban cselekszik, hangoztatta Pásztor. Kostunicának mások a prioritásai. A legeslegelső Koszovó. S csak azt követi az EU-csatlakozás (ami nem történhet Koszovó kompenzációjaként), a hágai együttműködés, a szociális és gazdasági kérdések, valamint a bűnözés elleni harc. Nagyok a kihívások. Koszovó és Hága, valamint a súlyos gazdasági gondok próbára teszik a kormányt.

Biztatás Belgrádnak. A stabilizációs és társulási tárgyalások mindjárt megkezdődnek, amint a szerb kormány megkezdi programjának teljesítését, mondta Olli Rehn bővítési biztos Belgrádban. Szerinte a megállapodás néhány hónapon belül megszülethet. Borisz Tadics szerb elnök Rehnnel folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy nem tudja, mikor adják ki Ratko Mladicsot és társait Hágának, de azon dolgoznak. Ha Mladics Szerbiában van, elfogják, ha nincs, akkor ezt bizonyítani fogják, mondta. Közben Belgrádban parafálták a vízumkönnyítési megállapodást az EU és Szerbia között.