Ócskavasárban a sertés

A sertés jelenlegi felvásárlási ára – kilónként 170–240 forint – a csőd felé sodorja a tenyésztőket. A kialakult helyzetért a gazdák a kormányt hibáztatják, mert szerintük semmit sem tett a magyar piac védelme érdekében.

Sertéstenyésztésünk ismerője, Pásztor Kálmán rendkívül elszomorítónak tartja mindazt, amit manapság a hazai piacon tapasztalhatunk. A szakember a hetvenes évek közepétől foglalkozik tenyésztéssel, és azt mondja, ilyen anomáliára még nem volt példa. Így arra sem, hogy öt kiló ócskavasért anynyit fizettek volna, mint a termelőknek az élő sertések kilójáért. Márpedig most így van: 240 forintot lehet kapni mindkettőért.
Pásztor Kálmán szerint a tenyésztők akkor számíthatnának szerény haszonra, ha kilogrammonként 320 forintot fizetnének nekik a vágóhidak. Az önköltségi ár 280–290 forint, ami azt jelenti, hogy most sertésenként hatezer forint a veszteség. Kátai László évente kétezer sertést ad át a vágóhidaknak. Egyelőre nem tud jobb megoldást, a veszteség ellenére legalább még egy évig folytatja a sertéshizlalást. Ezt a munkát ugyanis nem lehet máról holnapra abbahagyni. Nehezen bár, de talpon tudja tartani még a gazdaságát, mert nem kényszerül arra, hogy drága pénzért megvásárolt takarmányt etessen a hízókkal. Maga megtermeli azt, bár kiszámolta, hogy sokkal jobban járna, ha inkább a piacon értékesítené a terményt. Kátai László már nem ad hitelt az ágazatot érintő kormányzati ígéreteknek. Legújabban arról hallani, hogy az év végére normalizálódik a helyzet, mert nem lehet majd behozni az országba kifogásolható minőségű sertéshúst, amely miatt rendkívül alacsony a hazai felvásárlási ár.
– Az egyik legnagyobb hiba, hogy a tenyésztők nem birtokolnak nagyobb húsfeldolgozó üzemet – mondta Kispál Ferenc hódmezővásárhelyi gazda, aki évente több száz sertést értékesít. A gazdakörök országos szövetségének Csongrád megyei elnöke emlékeztetett: a vágóhidak sokszor inkább a rossz minőségű importárut vásárolják meg. Annak egy részét összekeverik a kiváló minőségű magyar sertéshússal, és úgy próbálják értékesíteni a külföldi piacon. Emiatt már voltak bonyodalmak, aminek az lett a következménye, hogy egy időre a dél-koreaiak és a japánok is lemondták megrendeléseiket. Félő, hogy lesznek még országok, amelyek követik a távol-keleti példát. Kispál Ferenc elmondta: a termelők körében annak a gyanúja is felmerült már, hogy a húsfeldolgozók megállapodást kötöttek egymással az alacsony felvásárlási árról, de ennek kiderítése nem az ő feladata.