Többéves tudományos kérdés végére tett pontot a nebraskai Henry Doorly Zoo, valamint a belfasti és floridai egyetemek szakembereiből összeállt kutatócsoport: bebizonyították, hogy a nőstény pörölycápák képesek párosodás nélkül szaporodni. A Biology Letters című szaklap legutóbbi számában publikáltak szerint a tudósok érdeklődését egy 2001-es eset keltette fel. A Henry Doorly állatkertben úgy fogant és született egészséges utóda egy cápának, hogy nem érintkezett hím fajtárssal. Erre nem is volt lehetősége, mert a medencében csak nőstény cápákat tartottak. Felvetődött, hogy az anyaállat egy tigriscápával nemzett utódot, azonban nem voltak testén harapásnyomok, amelyek az aktus jelei ezeknél az állatoknál. Néhányan úgy vélték, a kerek fejű alfajhoz tartozó nőstény befogása előtt párosodott, és a hímivarsejteket a testében tárolta. Ám ez sem állta meg a helyét, mert az utód több mint 3 évvel később született .
A parthenogenezis (szűznemzés) nem ismeretlen az állatvilágban, különösen a rovaroknál (például méhek, levéltetvek, botsáskák) gyakori, de megfigyelték már rákoknál, illetve halaknál is. Porcos halaknál azonban, amilyenek a cápák, még sohasem. Akkor beszélünk parthenogenezisről, amikor az embrió anélkül kezd fejlődni az anya testében, hogy a petesejtet hímivarsejt termékenyítette volna meg. A kutatócsoport a legújabb DNS-technológiákkal bizonyította, hogy az utód csak anyja genetikai anyagait tartalmazta. A csöppség egyébként nem élt sokáig: megölte egy tüskés rája.
origo.hu
A szokásosnál könnyebb volt az idei magyarérettségi, és még a Hunyadi-sorozat is segíthetett
