Óriási autóbontó a védett terület mellett?

Nagy lehetőség előtt áll az ötös főút mentén, Budapest közelében fekvő Ócsa – legalábbis a kisváros vezetői szerint. Ezt a települést nézte ki ugyanis magának az Ereco multinacionális hulladékkezelő vállalat, amely egy évi félmillió tonna (!) kapacitású roncsautó-feldolgozó üzemet telepítene ide. A gond csak az, hogy a kiszemelt telephely nemzetközileg is kiemelt vizes természetvédelmi terület szomszédságában van, így az üzemből esetleg elszivárgó mérgek felbecsülhetetlen kárt okozhatnak.

Bodacz Péter
2007. 05. 02. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország legnagyobb roncsautó-feldolgozó üzemét építené fel a tervek szerint az Ereco hazai leányvállalata. Az évi 500 ezer tonna kapacitásúra tervezett üzem egyben 50 ezer tonna veszélyes hulladékot is kezelne. (Az autóbontás során az akkumulátorokból, motoralkatrészekből sok veszélyes anyag keletkezik.) A beruházást azonban igen aggályosnak tartja több civil szervezet és helyi politikus, mert a kiszemelt telephely egy nemzetközileg is jelentős vizes élőhely, az Ócsai Tájvédelmi Körzet közvetlen közelében épülne fel. A számos védett madárfajjal büszkélkedő terület vízrajzi szempontból a tervezett hulladéktelep alatt van, tehát ha bármilyen méreg elszabadul onnan, az rögtön a természetvédelmi övezetet veszélyezteti majd. A város lakói közül többen pedig arra panaszkodnak, hogy az üzem ismét használatba venne egy sok éve felszámolt ipari vasútvonalat. A sínek melletti területet ugyanis már felparcellázták, ott lakóházak épültek, esetenként szó szerint karnyújtásnyira az egykori – és tervezett – vasútvonaltól. A kiszemelt gyártelek közvetlen szomszédságában áll az Ócsát vízzel ellátó víztorony és az ivóvízkutak is. A beruházás – a vélhetőleg számottevő ipariadó-bevétel dacára – tehát mégsem tűnik olyan nagy üzletnek, legalábbis a lakosság, a környezetvédők számára.
– A beruházás ötlete először 2006-ban merült fel. Ekkor az önkormányzat pozitívan viszonyult az évi százmilliós adóbevétellel kecsegtető tervekhez – mondta Horváth Tamás helyi Fidesz-elnök, képviselő-testületi tag. Szavai szerint partnerek voltak a kinézett telek átsorolásában, hogy az eladható legyen, ugyanakkor sok lényeges részletet elhallgattak a testület előtt, és csak később derült ki az is, hogy az Ereco ellen már számos esetben emeltek kifogást országszerte. Mint mondta, több, környezetét féltő ócsai lakos is felkereste, akik egy helyi népszavazás kiírását is kívánatosnak tartják arra az esetre, ha a polgármester a jegyzővel karöltve tűzön-vízen keresztül próbálja vinni az ügyet. – A társadalmi vita és a beruházással kapcsolatos lakossági fórum még hátravan, de az biztos, hogy számunkra elfogadhatatlan az Ereco Zrt. mint beruházó – fogalmazott a városatya.
Dönti Károly polgármester – aki a települést a rendszerváltás óta hol az MSZP, hol a MIÉP színeiben, jelenleg pedig függetlenként vezeti – arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre csak elvi engedélyt adott az önkormányzat, ugyanakkor őt is elgondolkodtatja, miként történhetett meg az, hogy az Ereco tévedésből radioaktív hulladékot szállított Boszniába (lásd keretes írásunkat). – Bizalmi kérdés természetesen felmerül, mint minden új beruházó esetében, de ne menjünk előre. Nem indult beruházás. Csak akkor adunk ki engedélyt, ha minden szakhatóság zöld jelzést ad. Ha a szabályoknak megfelel, nem tudjuk megtagadni a beruházást, ha viszont csak egy szakhatóság is elutasítja, akkor nem engedélyezhetjük azt – fogalmazott Dönti.
A városvezetés tehát maximális körültekintést ígér, és egyelőre a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség sem járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához, ehelyett várhatóan részletes környezeti hatásvizsgálati eljárásra kötelezi a beruházót. A Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület úgy véli: a terv végrehajtása beláthatatlan következményekkel járhat, mivel az az Ócsai Tájvédelmi Körzet vizes élőhelyeinek vízminőségét veszélyezteti, ezáltal egy nemzetközi szinten is jelentős madárélőhelyet tehet tönkre. A civil szervezetek kérdéseinkre megküldött álláspontja szerint ilyen beruházásnak barnamezős területen (elhagyott ipari telkeken) kell megvalósulnia.
Mindeközben az Ereco a természetvédelmi szervezetek információi szerint igyekszik elkerülni a környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészíttetését. A zöldek felhívták rá a figyelmet, hogy Magyarországon évente kevesebb mint 200 ezer tonna autóhulladék keletkezik. Ezt az Ereco fővárosi telepe is képes lenne fogadni, ezért az is kérdés, honnan akarnak további 300 ezer tonna roncsautót behozni. A civilek emlékeztetnek arra is, hogy az Ereco többször került illegális import gyanújába, miközben – állítják – jelenlegi telephelyét éppen a környezetvédelmileg problémás működés miatt kell elhagynia. Lapunk is beszámolt arról az elmúlt években, hogy találtak már illegális lerakókon olyan speciális összetételű veszélyes hulladékot, amely itthon kizárólag az Ereco kőbányai autóbontó berendezéséből kerül ki.
Vitányi Márton, az Ereco Zrt. környezetvédelmi vezetője a zöldszervezetek éles kritikájára közleményben reagált. E szerint az 1993 óta tizenhárom telephelyen tevékenykedő vállalatnak egyetlen telephelyét sem kellett elhagynia szabálytalanság miatt. „Az eltelt időszakban folyamatosan egyeztettünk és együttműködtünk a különféle hatóságokkal és Ócsa város önkormányzatával. Az eddigiek folyamán semmiféle zöld- vagy civil szervezet nem jelezte nálunk észrevételét a beruházással kapcsolatban. Az eljárás során a környezetvédelmi hatóság a jogszabályoknak megfelelően az érintett civil szervezeteket is bevonja a döntéshozatalba” – emlékeztet közleményében a cég képviselője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.