A digitális hírközlésre való átállás jogi szabályozására már korábban is tettek kísérletet. A Kovács Kálmán (SZDSZ) által vezetett informatikai minisztérium még az előző ciklus végén elkészített egy javaslatot, az azonban elvérzett a parlamentben. Ennek oka az volt, hogy a tervezet feles törvénnyel határozott volna meg számos kétharmados, a technikai átállás mellett a tartalomszabályozást illető kérdést.
A digitális átállás kapcsán elkövetkezik a frekvenciabőség, amely sokkal egyszerűbb hozzáférést biztosít számos, akár többtucatnyi televízió- és rádiócsatornához is. A multiplexnek nevezett, több műsorszolgáltató adását egyszerre továbbító programcsomagok közül az elsőre van legnagyobb kereslet. Ennek vételkörzete lesz ugyanis a legnagyobb – érthető hát a tülekedés. A pártok megállapodtak: ebben a csomagban helyet kell kapnia a három közszolgálati csatornának, a két országos kereskedelmi tévének és két, legalább négy éve működő hír-, illetve információs-közéleti csatornának is. A KDNP szerint viszont a tervezet nem elsősorban a nemzet, hanem „valaki más” érdekeit szolgálja. Lukács Tamás (KDNP) szerint alkotmányos aggályok is felmerülnek a javaslattal kapcsolatban. A KDNP kivételével abban is megállapodtak a pártok, hogy parlamenti határozatban kötelezik magukat a tartalomszabályozásról szóló új törvény ez évi megalkotására. A KDNP szerint ez is aggályos, mert „először a tartalomszolgáltatás újraszabályozására van szükség, csak utána lehet a technikai átállásról dönteni”.
A törvényjavaslat szerint a multiplexek használatára nem a műsorszolgáltatók pályázhatnának majd, hanem olyan vállalkozások, amelyek csak a működtetést végzik. Ezek a cégek versenytárgyalásokon választanák ki azon műsorszolgáltatókat, amelyek helyet kaphatnak a programcsomagban. A multiplexek pályáztatását egy parlamenti eseti bizottság végezné.

Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok