Romlik a versenyképesség

Magyarország felzárkózási folyamatát megakadályozza versenyképességünk romlása – értékelte Chikán Attila egyetemi tanár, a Versenyképesség Kutató Központ (VKK) igazgatója tegnap egy konferencián az intézet kutatási eredményeit. A 301 vállalat körében folytatott felmérés azt mutatja, hogy az egészségügy és az oktatás helyzete erősen visszahúzza a vállalati versenyképességet – közölte a távirati iroda. Az innovációs intézményrendszer folyamatos áthelyezése a kormányzaton belül szintén gátolja a kutatás-fejlesztési tevékenység szervezését, s ehhez hozzájárul, hogy a vállalati kutatásra fordított összegek hazánkban igen alacsonyak. A felmérések azt mutatják, hogy a vállalati vezetések minősége szintén versenyképességet rontó tényezőnek számít, ahogyan az adórendszer és az elvonások nagysága is gyengíti a magyar vállalatok helyzetét.
A konferencián felszólaló Török Ádám akadémikus szerint a magyar gazdaság átlagos adóterhelése csaknem eléri az Európai Unió átlagát, ám kiemelkedően magas az uniós átlag alatt elhelyezkedő tagok között, amelyek hazánk közvetlen versenytársainak számítanak. Az akadémikus, aki egyben a versenyképességi kerekasztal elnöke is, hangsúlyozta: a bérköltségek adó- és társadalombiztosítási terhelése 14 ország – az USA, Japán és az európai gazdasági térség országai – közül Magyarországon a legmagasabb, több mint 50 százalék. Török Ádám szerint a magyar vállalatok magasabb irodai bérleti díjakat, magasabb energia-, távközlési és informatikai számlákat fizetnek, mint legtöbb versenytársunk.
A versenyképesség szempontjából egyre nagyobb figyelmet kap egy ország korrupciós indexe, a fekete-szürke gazdaság korlátozó szerepe – mutatott rá az akadémikus, aki úgy véli: hazánk helyzete e tekintetben sem rózsás, hiszen a fekete- és a szürkegazdaság csak Görögországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában erősebb, míg Portugália, Szlovákia, Csehország vagy Ausztria jobb helyzetben van, s „Finnország fényévekkel jár Magyarország előtt”.