Várhatóan Szlovákiában lesz a legerőteljesebb a gazdasági fejlődés üteme a közép-európai új uniós tagországok közül – derül ki a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap kiadott elemzéséből. Az OECD szakértői szerint szilárd növekedési pályán áll Csehország és Lengyelország is. Hazánkban azonban csak hosszabb távon várható hasonló tendencia, amelynek egyik oka a hazai kereslet gyengülése. A tanulmány megállapítja, hogy a magyar növekedés (GDP) előtt álló legnagyobb hazai kockázat az, ha a közkiadások tartós csökkentésére irányuló lépéseket halogatják, vagy azok felhígulnak. A külső veszélyek között pedig az unió gazdasági növekedésének csökkenése szerepelhet, amely
visszavetheti a magyar exportot. A szervezet becslése szerint a régió leggyengébb GDP-fejlődését, a legmagasabb inflációt, a legnagyobb államháztartási és költségvetési hiányt a magyar gazdaság mutatja.
– A legfontosabb makrogazdasági mutatók majd mindegyike szerint régiós összehasonlításban sereghajtók vagyunk, amely elsősorban a 2005-ben magasra ugrott költségvetési hiánnyal és az erőn felül vállalt államháztartási kiadásokkal magyarázható – nyilatkozta lapunknak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. A hiány a tavaly nyáron bevezetett megszorító lépések hatására ugyan csökkenésnek indult, ennek ára azonban az átmeneti visszaesés, ezért állunk a visegrádi országok közül az utolsó helyen a GDP növekedési ütemét illetően – tette hozzá a szakember. Samu szerint az infláció megugrása is a kiigazító lépéseknek köszönhető, a pénzromlás üteme azonban szintén csak átmeneti jelenség.
– A magyarországi beruházások ütemének lelassulása, a foglalkoztatottak – és az adófizetők – ala-
csony aránya és az elmúlt évek kiszámíthatatlan költségvetési politikája állnak az OECD számadatai mögött – mondta az elemző, aki kiemelte: fontos tényező, hogy a visegrádi államok közül hazánkban kiemelkedők az élőmunkát terhelő adókulcsok.
origo.hu
Ekkor dönthet a kormány az újabb árréscsökkentésről
