Wolfowitz feltételei

Paul Wolfowitz hajlandó lemondani a Világbank elnöki posztjáról, de csak abban az esetben, ha az intézmény igazgatótanácsa kinyilvánítja, hogy „semmi rosszat” nem tett, amikor közreműködött barátnőjének fizetésemelésében. Wolfowitz mindeddig kitartott azon álláspontja mellett, hogy nem távozik a Világbank éléről, és a legnagyobb részvényes, az Egyesült Államok kormánya is közölte, továbbra is támogatja az elnököt.

Hanyag gazdálkodás, csalás vagy korrupció jelentéséhez kattintson ide – áll a Világbank honlapján, amely 24 órás forró vonalat hirdet a banki alkalmazottak esetleges korrupciós ügyeinek feltárására. A honlapon néhány felháborító, már feltárt korrupciós ügy ismertetése mellett az elnök mosolygós fotójával díszített üzenete olvasható, amelyben leszögezi: „a korrupció a kiváltságosokat segíti, miközben elvonja a pénzeket a szegényektől”. Valószínűleg komolyan vehette az elsősorban az alkalmazottaknak szánt elnöki levélben foglaltakat a Világbank dolgozóinak szövetsége, amely nemrég jelentett is egy esetet. Az elnökhöz „romantikus szálakkal” kapcsolódó Shaha Riza példátlanul gyors előléptetését és fizetésemelését, amellyel az asszony az amerikai kormányzat legjobban fizetett alkalmazottjává vált. A tuniszi születésű Riza már nyolc éve dolgozott a szervezetnél, amikor 2005-ben az iraki háború egyik legfőbb ideológusaként számon tartott Wolfowitzot – hosszas viták után – megválasztották a bank elnökének. A hölgy már ekkor dupla fizetésemelést kapott az észak-afrikai osztályon a női egyenjogúság szakértőjeként végzett munkájáért, később pedig összeférhetetlenségre hivatkozva Wolfowitz áthelyeztette a védelmi minisztériumba, ahol jelenleg többet keres, mint maga Condoleezza Rice külügyminiszter aszszony. A közel 200 ezer dolláros éves javadalmazást és az ezt megalapozó előléptetést azonban nem nézte jó szemmel a világbanki szervezet, ahol a botrány kitörése után a közeljövőben a 24 tagú igazgatóság fog dönteni az elnök sorsáról.
A Világbank vezetőségének hitelessége forog kockán, miközben jogosan vetik fel ügyfeleink, hogy az elnökség bort iszik és vizet prédikál – fogalmaznak múlt heti nyílt levelükben a szervezet dolgozói, akik szerint Wolfowitz ügye tovább rombolja a bank tekintélyét. Az Economist brit gazdasági hetilap „Lesz-e élet Wolfowitz után?” című elemzésében egyenesen úgy fogalmaz, hogy „népszerűtlen és erkölcsileg széteső” állapotban van a több mint 60 éves szervezet. A második világháború végén Bretton Woodsban létrehozott pénzügyi intézet – társszervezetével, a Nemzetközi Valutaalappal együtt – eredetileg az újjáépítést, a pénzügyi stabilitás létrehozását, és a szegénység felszámolását tűzte ki céljául. A 180 tagállam befizetéseiből gazdálkodó Világbank tekintélye azonban az utóbbi években igencsak megtépázódott. A legtöbb kritika a szegény országok pénzügyi függésének kialakulása és a kihelyezett hitelekhez társított kemény feltételrendszer miatt érte a bankot, de sokan bírálták az Egyesült Államoktól való függése miatt is. A szervezet bármilyen alkotmánymódosításához ugyanis 85 százalékos többség kell, ami a 17 százalékos szavazattal rendelkező Egyesült Államok hozzájárulását igényli. Joseph Stiglitz, a Világbank közgazdasági Nobel-díjas egykori alelnöke is nyíltan bírálta a bankot, amiért nem segíti hatékonyan a fejlődő országokat.