A tőke is tanácstalan

A hosszú ideje tartó politikai huzavona miatt a közvélemény előtt szinte teljes homályban marad, mi is a kormányzat terve az egészségüggyel. A tisztán több-biztosítós modell helyett a kormányfő most egy átmeneti, kettős megoldással állt elő, ám a kérdés attól még kérdés marad: honnan kerül majd pénz az egészségügybe? A lehetséges beruházók egyelőre éppolyan tanácstalanok, mint az átlagemberek.

Kiss Roland
2007. 06. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak akkor határozhatunk arról, hogy belépünk-e az egészségbiztosítás területére, ha világosan körvonalazódnak a feltételek – vélekedtek a magyarországi biztosítótársaságok képviselői nemrégiben, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által szervezett második biztosítási konferencián, ahol az egészségügyi reform is szóba került. A kérdés nehézségére Holló Imre, az Európai Beruházási Bank közgazdásza világított rá, amikor leszögezte: kizárólag üzleti biztosítókra épülő egészségügy Európában csak Hollandiában létezik, többnyire ugyanis az állami egészségbiztosítóra, néhány helyen pedig nonprofit biztosítási alapokra épül a szisztéma. A szakember szerint kérdéses, hogy több biztosítóval valóban javul-e a hatékonyság, és csökkennek-e az állami kiadások. Rámutatott: a kockázatosabb betegek könnyen az „állam nyakán maradnak”, és még a privát biztosítókra építő Amerikában is a közszféra a GDP 6,9 százalékát az egészségügyre áldozza. Ez az arány Magyarországon jelenleg 5,8 százalék. Holló Imre szerint a több-biztosítós rendszer jóval komolyabb szabályozási kultúrát igényel, ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: mitől lesz jobb a betegnek?
Erre a tanácskozáson Kovácsy Zsombor, a nemrég megalakult Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke igyekezett válaszolni, amikor leszögezte: a felügyelet feladata a biztosítottak jogvédelme, valamint a biztosítók és a szolgáltatók ellenőrzése. – Célunk, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is valós biztosítóként működjön – tette hozzá.
A fő kérdés viszont az, hogy a biztosítók készek-e befektetni azt a 100-150 milliárd forintot az egészségügybe, amit a kormány remél. Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító igazgatósági tagja úgy fogalmazott: tisztázatlan feltételek mellett nem lehet privát egészségbiztosítókról beszélni. Bármilyen döntés is születik, meg kell határozni, hogy mi az állam hatásköre a fejkvóta meghatározásában, ki szabályozza a nyújtandó szolgáltatások körét, valamint hogy ki fogadja be az új eljárásokat és gyógyszereket – tette hozzá. Lapunknak Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vezérigazgatója is komoly aggályokat fogalmazott meg. – Nem várható el a biztosítóktól, hogy úgy fektessenek be komoly összegeket, hogy azok megtérülése akár komoly veszélybe is kerülhet. Elég, ha a kormány más irányelveket határoz meg, és máris romba dőlhet a társaságok számítása – fogalmazott. A félelem jogos, hiszen eddig szóba sem került, hogy bárki garantálná egy új egészségügy modell változatlanságát.
Mint arról már beszámoltunk, a kormányfő kompromisszumosnak szánt ajánlattal állt elő biztosítóügyben. A javaslat szerint megmaradna az állami egészségbiztosító, de régiónként olyan pénztárak jönnének létre, amelyekben a magántőke 49 százalék erejéig tulajdont szerezhetne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.