A tőke is tanácstalan

A hosszú ideje tartó politikai huzavona miatt a közvélemény előtt szinte teljes homályban marad, mi is a kormányzat terve az egészségüggyel. A tisztán több-biztosítós modell helyett a kormányfő most egy átmeneti, kettős megoldással állt elő, ám a kérdés attól még kérdés marad: honnan kerül majd pénz az egészségügybe? A lehetséges beruházók egyelőre éppolyan tanácstalanok, mint az átlagemberek.

Csak akkor határozhatunk arról, hogy belépünk-e az egészségbiztosítás területére, ha világosan körvonalazódnak a feltételek – vélekedtek a magyarországi biztosítótársaságok képviselői nemrégiben, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által szervezett második biztosítási konferencián, ahol az egészségügyi reform is szóba került. A kérdés nehézségére Holló Imre, az Európai Beruházási Bank közgazdásza világított rá, amikor leszögezte: kizárólag üzleti biztosítókra épülő egészségügy Európában csak Hollandiában létezik, többnyire ugyanis az állami egészségbiztosítóra, néhány helyen pedig nonprofit biztosítási alapokra épül a szisztéma. A szakember szerint kérdéses, hogy több biztosítóval valóban javul-e a hatékonyság, és csökkennek-e az állami kiadások. Rámutatott: a kockázatosabb betegek könnyen az „állam nyakán maradnak”, és még a privát biztosítókra építő Amerikában is a közszféra a GDP 6,9 százalékát az egészségügyre áldozza. Ez az arány Magyarországon jelenleg 5,8 százalék. Holló Imre szerint a több-biztosítós rendszer jóval komolyabb szabályozási kultúrát igényel, ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: mitől lesz jobb a betegnek?
Erre a tanácskozáson Kovácsy Zsombor, a nemrég megalakult Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke igyekezett válaszolni, amikor leszögezte: a felügyelet feladata a biztosítottak jogvédelme, valamint a biztosítók és a szolgáltatók ellenőrzése. – Célunk, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is valós biztosítóként működjön – tette hozzá.
A fő kérdés viszont az, hogy a biztosítók készek-e befektetni azt a 100-150 milliárd forintot az egészségügybe, amit a kormány remél. Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító igazgatósági tagja úgy fogalmazott: tisztázatlan feltételek mellett nem lehet privát egészségbiztosítókról beszélni. Bármilyen döntés is születik, meg kell határozni, hogy mi az állam hatásköre a fejkvóta meghatározásában, ki szabályozza a nyújtandó szolgáltatások körét, valamint hogy ki fogadja be az új eljárásokat és gyógyszereket – tette hozzá. Lapunknak Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vezérigazgatója is komoly aggályokat fogalmazott meg. – Nem várható el a biztosítóktól, hogy úgy fektessenek be komoly összegeket, hogy azok megtérülése akár komoly veszélybe is kerülhet. Elég, ha a kormány más irányelveket határoz meg, és máris romba dőlhet a társaságok számítása – fogalmazott. A félelem jogos, hiszen eddig szóba sem került, hogy bárki garantálná egy új egészségügy modell változatlanságát.
Mint arról már beszámoltunk, a kormányfő kompromisszumosnak szánt ajánlattal állt elő biztosítóügyben. A javaslat szerint megmaradna az állami egészségbiztosító, de régiónként olyan pénztárak jönnének létre, amelyekben a magántőke 49 százalék erejéig tulajdont szerezhetne.