Del Ponte kijelentette, szükség van az Európai Unió Belgrádra nehezedő nyomására, hiszen hiányzik a „kellő politikai akarat” a bűnösök kiadásához. A vádhatósági képviselő ugyanakkor pozitív fejleményként említette a körözési lista harmadik helyén álló Zdravko Tolimir két héttel ezelőtti kiadatását és azt, hogy a nemrég megalakult új szerb kormány készséges együttműködést ígért Hágának. A következő néhány hét rendkívüli jelentőségű e kérdésben, hangsúlyozta a főügyész, aki arra is emlékeztetett, hogy a Szerbia és az EU között zajló csatlakozási szerződést csak akkor írják alá, ha a körözött bűnösöket letartóztatják és kiadják Hágának. (A főügyészt nemrég azzal vádolták, hogy Belgrád kérésére a népirtást bizonyító dokumentumokat tartott vissza a Szerbia állami felelősségét firtató nemzetközi bíróság februári döntése előtt.) Del Ponte kiemelte, hogy a helyi hatóságok országukon belül is egyre elkötelezettebben lépnek fel a délszláv háborúban elkövetett bűnök gyanúsítottjaival szemben, amit a szerb Nemzeti Biztonsági Tanács felállítása is jelez.
A főügyész szeretné, ha mielőbb elkezdődne a horvát gyanúsítottak – köztük a krajinai szerbek elűzésével vádolt Ante Gotovina tábornok – pere is, ami belső ügyvédi érdekkonfliktusok miatt a legutóbb kitűzött májusi időpontban sem indult el. Lapunk kérdésére, hogy vizsgálják-e Gotovina állítását, miszerint a CIA – Bill Clinton amerikai elnök tudomásával – segítséget nyújtott egységeinek a Vihar hadművelethez, Del Ponte azt mondta: csak akkor, ha a védelem erre hivatkozik.
A főügyész jelezte, nem kérte szeptemberben lejáró nyolcéves mandátuma meghosszabbítását. Del Ponte úgy vélte, hogy a törvényszék nem fejezi be működését 2010-ig, amikor a vonatkozó ENSZ-határozat értelmében feloszlatják. Ezért különösen fontos, hogy Mladicsot és Karadzsicsot mielőbb a nemzetközi bíróság elé állítsák – hangsúlyozta Del Ponte, aki tegnap a Közép-európai Egyetem díját vette át a magyar fővárosban.

Kiadták a figyelmeztetést, heves zivatarok csapnak le csütörtökön