Fluminensia

Fluminensia – vagyis minden, ami Fiume városával kapcsolatos. Hiszen a középkori latin oklevelekben így emlegették: Szent Vitus városa a folyónál (eme folyóból lett a város olasz és horvát neve, mi, magyarok persze nem érezzük benne ezt a köznevet, talán ezért annyira egyszeri és titokzatos nekünk a Fiume név). Kivételes kiállítást lehetett megtekinteni az elmúlt hetekben a fiumei egyetemi könyvtár egyik folyosóján. Amúgy egy ugrásnyira a korzótól, csak néhány méterrel kell feljebb sétálni. Abban az épületben, ahol a modern és kortárs művészet híres múzeuma is helyet kapott. Itt volt valaha a város polgári leányiskolája, amely 1887-ben készült el. Olyan könyvritkaságokat vehetett szemügyre a könyvtárban a látogató, amelyek első alkalommal kerülhettek a nyilvánosság elé. Abból a történeti gyűjteményből, amelynek Fluminensia a neve. Köztük számos magyar vagy magyar vonatkozású kiadvány is volt, abból a történeti korból, amikor a várost – mint a Magyar Királysághoz tartozó „külön testet” – szoros kötelék fűzte velünk egybe. Megjegyzendő, hogy a város egyetemi könyvtárának figyelmet érdemlő a magyar vonatkozású gyűjteménye. Láthattuk a kiállításon például Fiume szabad város és kerületének statútumait 1872-ből, a Bécsben kiadott, 36 darabból álló egykorú fényképalbumot a Károly-város és Fiume közötti nevezetes vasútvonal építéséről. A falon az Adria városairól és természeti szépségeiről készült metszetek.
A szakkönyvek, színházi programok, iskoláskönyvek még ebben a viszonylag szűk keresztmetszetben is jól érzékeltetik a kikötőváros többszólamú kulturális örökségét. Olasz nyelvű színlapok, német tudományos munkák, horvát kiadványok sorakoznak egymás mellett a tárlókban. Magyar népdalok – Silvino Gigante olasz fordításban, a könyv itt jelent meg 1910-ben Fiumében. Kétnyelvű, olasz–magyar földrajzkönyv a Magyar Királyságról – a helybeli tanulók számára. És a valahai fiumei magyar élet egyik különös alakjának, a festő, tanár és vitorlaépítő Györök Leónak módszertani munkája a magyar nyelvtanról 1880-ból. A városban nem hallottam arról, hogy magyar turisták tömegesen fölkeresték volna ezt az INA horvát mamutcég (a Mol jelentős résztulajdonos benne) által támogatott kamarakiállítást. Június 15-én volt a város védőszentjének, Szent Vitusnak (Vidnek) a napja. Legyen ez a kis tudósítás ebből az alkalomból lapunk üdvözlete Fiuménak.