Határokon átívelő balkáni lehallgatás

Horvát–szlovén határincidensekben állapodott meg 2004-ben Janez Jansa szlovén és Ivo Sanader horvát kormányfő politikai haszonszerzés céljából. Ezt állítja Anton Rop volt szlovén miniszterelnök.
Janez Jansa akkor a legerősebb ellenéki párt vezetője volt, a Pirani-öbölben történt – állítólag tervezett – határincidenseknek segíteniük kellett az ellenzék választási kampányát, növelni győzelmi esélyeit. Akkor Anton Rop kormányozta Szlovéniát, aki most e szenzációs leleplezést tette. Jansáék minimális többséggel meg is nyerték a választásokat. Hogy ebben volt-e szerepe az állítólagos titkos megállapodásoknak a megrendezett és időzített incidensekről, senki sem tudhatja. Anton Rop állítását a szlovén titkosszolgálat adataira alapozta. A SOVA szlovén hírszerzői-biztonsági szolgálat ugyanis lehallgatta a két politikus beszélgetését.
Botrány botrányra. A bizarr állítást követően, hogy vezető politikusok országaik közötti incidensek megrendezéséről állapodnak meg, tetejében ezzel az egyik beavatkozik a másik választási kampányába, befolyásolva, hogy kit juttatnak hatalomra a másik országnak – megmanipulált – polgárai, jön az újabb, ezúttal lehallgatási botrány.
Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter botránya akkor robbant, amikor Anton Rop nyilvánosságra hozta a lehallgatást. Külföldi államférfi lehallgatása skandalum, s ezért követelni kell, hogy azok, akik ezt elrendelték, vállalják érte a felelősséget, mondta a szlovén diplomata Luxembourgban szlovén és horvát újságíróknak. Rupel aggódik a botrány külpolitikai következményei miatt.
Dimitrij Rupel az akkori Anton Rop-kormányban is külügyminiszter volt, de a miniszterelnökkel való ellentéte miatt az európai parlamenti választásokon lemondott posztjáról, s csak képviselő lett. Ezt követően csatlakozott Jansa ellenzéki pártjához, s a következő választásokon már a Szlovén Demokrata Párt listáján szerepel a neve.
A horvát kormányban nem okozott meglepetést a lehallgatásról szóló hír. Ratko Macek kormányszóvivő szerint a 2004-es szlovén választásokat megelőzően Jansa és Sanader gyakran váltottak szót mint pártvezetők, az Európai Néppárt tagjai. A média – mind a szlovén, mind a horvát – a volt ljubljanai kormányra osztja a dicstelen szerepet, hogy rendeletet adott Janez Jansa ellenzéki vezető lehallgatására. A demokratikus elvek szempontjából ez elfogadhatatlan ugyan, de Szlovénia belügye, amelyet magának kell megoldani. Ivo Sanader horvát kormányfő nem hiszi, hogy ő lett volna a lehallgatás célpontja. Ha egyáltalán volt lehallgatás, akkor a szlovén titkosszolgálat Jansát hallgatta le – s persze mindazokat, akikkel beszélt, mondta a vezető zágrábi politikus. Nyilatkozatából is arra lehet következtetni, hogy az affér nem viseli meg nagyon a két jugoszláv utódállam kapcsolatát.