Viszonylag új keletű jelenség az antiglobalizmus a világon. Az első nagyszabású tüntetések 1999-ben kezdődtek. Az azóta feloszlott Direct Action Network nevű anarchista mozgalom november 30-án a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) seattle-i tanácskozására igyekvő tisztviselők útját állta el. A kivezényelt rendőrök könnygázzal zavarták szét a tüntetőket, az összetűzésekben több száz embert őrizetbe vettek. A városi hatóságok ellen indított persorozatban eddig több százezer dolláros kártérítést ítéltek meg a rendőri beavatkozás mintegy ezer áldozatának.
A neoliberális gazdaságpolitika képviselte közös ellenségkép mellett egyébként kevés van, ami öszszefogja az antiglobalista mozgalmat. A szervezetek többnyire csak szerteágazó elképzeléseikkel tüntetnek, ezenkívül viszont kevés konkrét elképzelésük van a világ jövőjét illetően. Némelyikük célkitűzései például az általuk bírált nagyhatalmi politika számára is vállalható általános vezérszólamokat visszhangoznak, mint a társadalmi igazságtalanságok elleni harc vagy a környezetvédelem.
A mozgalom így inkább a szerteágazó nézeteket összefogni igyekvő ernyőszervezetekről ismert, mint a multicégek befolyása ellen fellépő Global Resistance, a rövid lejáratú devizaügyletek megadóztatását, az úgynevezett Tobin-adó bevezetését propagáló Attac vagy az akcióit mintegy 2,8 millió támogatója pénzéből finanszírozó Greenpeace. Az inkább baloldali nézeteket valló szervezetekhez képest elenyésző a szélsőjobboldali jelenlét, a neonáci–anarchista összetűzés így is gyakori jelenség az antiglobalista demonstrációkon.
Magyar részről többek között a magát ökopolitikai szervezetként meghatározó Védegylet és a Humanista Párt vesz részt a mostani G8-csúcs elleni megmozdulásokon.
A tiltakozásul az erőszakot választó, az ez évi G8-csúcs kapcsán is elhíresült Fekete Blokk nem önálló szervezet. Azokat a tüntetőket nevezik így, akik különféle csoportokból alkalomszerűen verődnek öszsze, és randalíroznak a demonstrációkon.
origo.hu
Így győzhet Orbán Viktor Brüsszelben – Menczer Tamás szerint
