Úgy tudjuk, az Alkotmánybíróság (AB) határozata elkészült, és azt a jövő hét elején várhatóan nyilvános teljes ülésen hirdetik ki. Sereg András sajtófőnök kérdésünkre azt válaszolta, erről ugyan még nincs döntés, de „az ügy horderejét és a nagy érdeklődést figyelembe véve nem zárható ki, hogy a testület nyilvánosan közli majd álláspontját”. Információnk szerint a határozat hosszan elemzi, értelmezi az alkotmánynak az államfő kitüntetési jogköréről szóló, egymondatos rendelkezését, és idézi a részleteket szabályozó törvényt is.
*
Utóbbi jogszabály úgy szól, hogy bár az állami elismerések, címek, kitüntetések adományozása az államfőt illeti meg, az előterjesztést a miniszterelnök jogosult megtenni, s ő végzi el a kitüntetési okmány ellenjegyzését is.
A döntés lényege az, hogy az államfő szerepe nem korlátozódik a miniszterelnök indítványának formai ellenőrzésére s jóváhagyására. Magában foglalja a köztársasági elnök érdemi állásfoglalásának lehetőségét is. Amennyiben ugyanis ez a jog az elnököt nem illetné meg, akkor voltaképp postásnak kellene tekinteni. Feladata protokolláris lenne: az aláírásra és az érdemrendek átadására, a kézfogásra szorítkozna. Az AB szerint az alkotmány úgy értelmezhető, hogy a köztársasági elnök – az érdemi vizsgálat elvégzése után – megtagadhatja a kormányfő javaslatának teljesítését, ha úgy látja, a cím, az elismerés, a kitüntetés adományozása sértené az államszervezet demokratikus működését.
Az alkotmány értelmezését – mint ismeretes – tavaly március 14-én Sólyom László kezdeményezte azt követően, hogy a kormányfő javaslatára állami kitüntetésben részesült Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke és Marjai József egykori miniszterelnök-helyettes. Legutóbb pedig Horn Gyula korábbi miniszterelnök kitüntetését javasolta Gyurcsány Ferenc. A köztársasági elnök most nem írta alá az okmányt, hanem bejelentette, megvárja az AB döntését. Az államfő szerint Horn karhatalmista múltja, 1956-os tevékenysége ellentétes az alkotmány értékrendjével.
Tegnap az Országgyűlésben is téma volt Horn jelölése. – Kiállok Horn Gyula mellett, egy olyan ember mellett, aki számot vetett életével – mondta Hiller István kulturális miniszter. A szocialista politikus szerint a volt miniszterelnök rendkívül sokat tett a szabad Magyarország megteremtéséért, a békés átmenetért. Mint fogalmazott, nem hiába övezi Hornt szerte a világban elismerés, amelyet az exkormányfő külföldi kitüntetései is jól mutatnak. Mindezt Lukács Tamás KDNP-s politikus felszólalására reagálva mondta Hiller, hiszen a kereszténydemokrata képviselő nehezményezte Horn Gyula kitüntetését, amelynek előterjesztése szerinte csak Gyurcsány Ferenc kompromisszumos javaslata, mert így próbál meg kiegyezni az MSZP egy részével a miniszterelnök.
Wittner Mária ’56-os halálraítélt, fideszes képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: ha Horn Gyulát állami kitüntetésben részesítik, visszaadja az 1991-ben kapott csillaggal ellátott nagykeresztjét. Az egykori szabadságharcos levelet is írt Sólyom Lászlónak, amelyben leírja az egykori kommunista és pufajkás múltját egy „na és”-sel elintéző politikus kitüntetésével kapcsolatos álláspontját. Mint Wittner Mária fogalmazott: 1956-os értékrendje, az élő és kivégzett társai nevében tiltakozik a miniszterelnök terve ellen. Az egy MSZMP-s szokás, ha valaki elér életének egy kerek évfordulójához, azon nyomban ki kell tüntetni – jegyezte meg az egykori halálraítélt.
Tegnap az SZDSZ is bejelentette, hogy nem támogatja Horn Gyula állami kitüntetését. Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő azzal indokolt: a liberálisok következetesen képviselt álláspontja, hogy aktív politikus ne kapjon állami kitüntetést. – Nagyon rossz gyakorlatnak tartanám, hogy ha elkezdenék az aktuális kormánypártok a saját gyakorló politikusaikat kitüntetni – jegyezte meg. Hozzátette: erre hivatkozva a kitüntetéseket előkészítő bizottság mai ülésén azt fogja javasolni, hogy ne támogassák a volt miniszterelnök kitüntetését.
kovács péter
Bevonják a lakosságot a Csobaj-tó körüli szabadidő park ötletelésébe
