MSZP-s hálózat, EU-s pénz

Az elmaradt térségek felzárkóztatására fordítható uniós pénzekről döntő regionális fejlesztési tanácsok kormánykoalíciós többségének kialakítása után most a kistérségek EU-s forrásai körül bábáskodó helyi vidékfejlesztési irodák hűségének biztosításán van a sor – derült ki tegnap több parlamenti interpellációból. A 167 iroda mintegy 170 milliárd forint uniós pénzről dönthet és koordinálhat. Az agrártárca államtitkára szerint nem szerepelt a pályázati kiírásban, hogy nem szállhat hivatalosan versenybe szocialista politikus.

Szocialista színekben tevékenykedő egykori vagy jelenlegi polgármesterek, képviselők vagy azok rokonai, barátai, MSZP-s jelöltek és párttagok tucatjai vezette helyi vidékfejlesztési irodák (hvi-k) kerültek ki győztesen a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium február elején meghirdetett, s április végén elbírált pályázatain. A hozzávetőlegesen 170 milliárd forintos uniós források elosztása körül bábáskodó helyi választási irodák egy részét érdekes szempontok alapján választották ki a tárca szerint „az uniós normákat maximálisan betartó” pályázati értékeléskor. A helyi vidékfejlesztési irodák körüli anomáliákkal kapcsolatban az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén napirend előtti felszólalásban, illetve több interpellációban is magyarázatot kértek ellenzéki honatyák, hangsúlyozva, hogy a kormánypárt közeli helyi vidékfejlesztési irodák sora Letenyétől Hajdúszoboszlóig ér.
Az uniós regionális felzárkóztatásért felelős regionális fejlesztési tanácsok szocialista többsége után a kistérségek fejlesztési irodáinak függetlensége miatt szót emelő képviselők többek között Nagykanizsa, Tamási, Bonyhád, Szekszárd, Pápa, Debrecen, Hajdúböszörmény, Kiskőrös, Kelet-Balaton, Keszthely példáját említették, ahol szocialista kötődésű volt polgármesterek, képviselőjelöltek, párttagok vagy barátaik nevével fémjelzett társulások, illetve vállalkozások juthattak irodavezetői pozíciókba.
– A pápai kistérségben például olyan szervezet tudott győzni 49 önkormányzat szavazatával szemben, amelyet a pályázat elnyerésének pillanatában szabálytalanul hoztak létre, ráadásul a kritériumoknak sem felelt meg – hangsúlyozta Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának fideszes alelnöke, aki szerint Pásztón még egy olyan agrárfejlesztési iroda sem tudott nyerni, amely 2005-ben országos vidékfejlesztési díjat is kapott. A berettyóújfalui iroda példája pedig azt mutatja, hogy akár egy karnagy is érthet az uniós pályázati ügyekhez, csakúgy, mint a kelet-balatoni régió balatonalmádi fagylaltos tagja.
A szakmaiságot hiányolja az önkormányzati és területfejlesztési bizottságának alelnöke, s hangsúlyozta: személyesen kérte Gráf József mezőgazdasági minisztert, hogy hagyjanak fel a szocialista kötődésű helyi vidékfejlesztési irodák vezetőinek kinevezési gyakorlatával, mire azt a választ kapta, hogy „olyan jó a tárca, hogy még ezt is kibírja, úgyis régen volt már botrány”.
Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára válaszában leszögezte: a helyi vidékfejlesztési irodákról szóló pályázati kiírás feltételei között nem szerepelt, hogy a jelölt nem lehet (volt) szocialista polgármester vagy baloldali kötődésű, ezért „ezeket az embereket nem lehetett kizárni a versenyeztetésből”, amely Gőgös szerint minden esetben „az uniós előírásoknak megfelelően történt”. Az államtitkár szerint kiragadott példák alapján általánosít az ellenzék, s „most nem szanaszéjjel kellene menni, hanem egy irányba mozogni”.