A föld mélye új történeteket mesél
Szász-Anhalt tartomány szántóföldjei alatt évezredes múlt rejlik. A közelmúltban Gleina és Mücheln városai között, egy csővezeték építését megelőző régészeti feltárás során a Szász-Anhalt Állami Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal régészei olyan temetkezési helyszínt tártak fel, amely nemcsak a korszak, de talán az egész európai neolitikum egyik legkülönösebb sírját rejtette – a leletekről elsőként a Heritage Daily számolt be.
A régészek három egymást követő település nyomait azonosították, amelyek a Kr. e. 3. évezred végére, a késő neolitikum idejére datálhatók. A lelőhely sokszínűségét tovább növelte egy harang alakú edénykultúrához tartozó település feltárása, ahol kőeszközöket és kerámiaszilánkokat is találtak. Az igazi szenzációt azonban az a sír jelentette, amelyet a zsinegdíszes kultúrához (Kr. e. 2800–2200) sorolnak.
99 fog – egyetlen ékszer?
A sírban fekvő nő csontváza kivételes állapotban maradt fenn. A lábához helyezett állati bordák mellett, a koponyája körül szabályosan elrendezett 99 darab állatfogat is találtak. Ezek mindegyikét a gyökerénél fúrták át, jelezve, hogy korábban valamilyen felfűzhető dísztárgyat alkottak – feltehetően egy fej- vagy nyakéket. A fogak mérete és formája alapján a szakértők kutyák szemfogaiként azonosították ezeket.
Érdekesség, hogy több fogon zöldes elszíneződést figyeltek meg, ami arra utal, hogy a nő sírjába valószínűleg réz- vagy bronztárgyakat is elhelyeztek, amelyek azonban mára teljesen elkorrodálódtak. Ez is megerősíti azt a feltételezést, hogy a nő a közösség kiemelkedő tagja lehetett.
Több volt puszta dísznél?
A kutyafogakból készült dísz nem egyedi jelenség: a szász-anhalti hivatal szerint párhuzam vonható a 2005-ben feltárt karsdorfi kettős sírral, amelyben szintén kutyafogakból álló ékszereket találtak. Az ilyen leletek felvetik, hogy az állatfogaknak szimbolikus vagy rituális jelentősége is lehetett. A kutyákhoz való viszony különösen érdekes lehet ebben a korszakban – talán védelmező szerepük volt, vagy a vadászati képességük tisztelete miatt választották őket ilyen célra.
A sír rendkívüli gazdagsága és a benne talált ékszer alapján több lehetőség is felmerül: a nő lehetett törzsi vezető, sámán asszony vagy egy kiváltságos közösségi szereplő. Az állatfogakból készült díszek akár mágikus védelemként is szolgálhattak a túlvilági útra.
A zsinegdíszes kultúra titkai
A zsinegdíszes kultúra Európa-szerte ismert szabályos, gyakran oldalra fektetett temetkezéseiről és jellegzetes agyagedényeiről. A most feltárt sír azonban túllép a megszokott kereteken: nemcsak az ékszer különleges anyaga és formája miatt, hanem azért is, mert egyéni történetet sugall – egy olyan asszonyét, aki talán egykor közössége élén állt.
A felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy a neolitikus közösségek kultúrája sokkal gazdagabb és árnyaltabb volt, mint azt korábban gondoltuk.
A föld alól előkerülő kutyafogak olyan világ lenyomatai, ahol a természet, a hit és az emberi kapcsolatok szorosan összefonódtak – és ahol az ékszer nem pusztán dísz, hanem üzenet volt az örökkévalóságnak.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
