Nemzetgazdasági kérdés a demográfia

A gyermekellátási intézmények és a rugalmas munkahelyteremtés párhuzamos fejlesztésére kellene hazánkban összpontosítani ahhoz, hogy az uniós átlagtól erősen elmaradó foglalkoztatottságot és az alacsony gyermekvállalási kedvet egyaránt növelni lehessen – derül ki a Gazdasági és Együttműködési Szervezet legfrissebb Magyarország-jelentéséből.

Mivel azon kevés országok közé tartozunk, ahol 26 éve csökken a népesség, a családtámogatási rendszer átalakítása, a részmunkaidős munkahelyek arányának növelése és a kizárólag szociális támogatásokból élő családok számának fokozatos csökkentése jelentheti a kedvezőtlen tendenciák megállításának egyik kulcsát a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) legújabb Magyarország-jelentése szerint. Nem véletlen, hogy a család és a munka öszszehangolásának fontosságát az OECD-tanulmány az államháztartás konszolidációja és az önkormányzatok működési hatékonysága mellé sorolja: a hazai foglalkoztatottság kiugróan alacsony szintje a gazdasági fellendülés egyik legfontosabb kerékkötője. A szervezet kimutatásai szerint a magyar termékenységi arány jóval alacsonyabb a fejlett országokat tömörítő, tehát amúgy sem magas rátájú OECD-átlagnál, és 1980 óta csökkenést mutat. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a gyermekvállalást halasztják a családok; a népességfogyás hátterében az egygyermekes családok számának növekedése és a kétgyermekesek csökkenése áll, miközben továbbra is csekély a három- és többgyerekes családok aránya.
Az európai szinthez képest hosszú idejű gyes és gyed miatti foglalkoztatási probléma orvoslására az OECD több ajánlást is megfogalmazott. Köztük a legfontosabb a gyermekellátó rendszerek korszerűsítése lenne. A tanulmány ugyanis azokra a nemzetközi felmérésekre hivatkozik, amelyek egyértelműen kimutatják: a családi pótlékok emelése és a gyermekvállalási hajlandóság között jóval kisebb az összefüggés, mint például a bölcsődei és óvodai ellátás színvonala vagy a családi adózás rendszerének bevezetése esetében. Az ajánlások között szerepel a családbarát munkahelyek kialakítása is: itt nemcsak az adó- és a járulékkedvezmények csökkentése, hanem a részmunkaidő, illetve a rugalmas munkaidő bevezetése is helyet kaphatna.
Vukovich Gabriella demográfus, a Nézőpont Intézet munkatársa szerint komoly probléma, hogy a családi adókedvezmény 2005-ös megszüntetése helyett nem született olyan új rendszer, amely igazságosan támogatná a gyermekeket vállaló, dolgozó családokat. Az alacsony foglalkoztatottságra és a kizárólag szociális segélyből élő családok számának csökkentésére egyaránt gyógyírt jelenthetne a rugalmas munkaidejű állások elterjedése, ebben a vonatkozásban ugyanis jócskán elmaradunk az uniós átlagtól. A legnagyobb probléma, hogy a munka és a család összeegyeztetésének technikáit nem sikerült a gyakorlatba átültetni – tartja a szakember.