Svéd vádak a magyar Gripen-ügyben

A magyar Gripen-ügylet nyélbe ütése érdekében is igénybe vette a gyártó svéd–brit Saab–BAE konzorcium közvetítő ügynök szolgálatait – ezt állította a svéd SVT televízió keddi riportműsora, amely februárban a csehországi ügyletről már tett hasonló, korrupciógyanúra utaló megállapítást, nemzetközi vizsgálatot és az érintettek részéről cáfolatot kiváltva.

A ténybeli tévedésektől sem mentes állításokra a Honvédelmi Minisztérium (HM) rövid közleményben reagált, miszerint „a HM soha nem döntött Gripen vadászrepülőgép vásárlásáról. A Nemzetbiztonsági Kabinet 2001. szeptember 10-én döntött Gripen vadászrepülőgépeknek a svéd államtól történő bérletéről.” A közlemény arra nem tér ki, hogy a döntés nyomán 2001 decemberében kötött lízingmegállapodást 2003 márciusában jelentősen módosították lízingvásárlási megállapodásra, új technikai és pénzügyi-finanszírozási (átütemezett törlesztési) tartalommal. Megpróbáltuk telefonon elérni a gépeket gyártó Saab cég illetékesét is, de a svédországi ünnepnap miatt nem volt elérhető.
*
A tényfeltáró műsor túlnyomó részét ismét a cseh, illetve a dél-afrikai Gripen-üzlet körüli korrupciógyanús ügyleteknek szánták, és csak röviden említették meg Magyarországot. Bár dokumentumaikat nem mutatták be a műsorban, azt állították, hogy azokból kitűnik: Magyarországon az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly gróf ügynökösködött három százalékért, mivel az egyik rovatban az „Ali M” és a „3 százalék” bejegyzés áll.
A szállításra vonatkozó szerződés aláírása utáni, „titkos, 2002. márciusi megállapodás” értelmében végül nyolcmillió dollár járandóságban állapodtak meg a felek, amelyet a dokumentumok szerint a brit Virgin-szigeteken bejegyzett Red Diamond, illetve a Prefinor International off-shore cégeken keresztül utaltak. Állítólag a kézhez kapott jutalékának a többszöröse ütötte volna az osztrák arisztokrata markát, ha – az eredeti terveknek megfelelően – sikerült volna mind Csehországnak, mind Magyarországnak 24-24 vadászgépet eladni. A gróf szerdán – miként korábban is – cáfolta az állításokat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba az SVT-vel szemben.
Bennfentesek szerint az SVT állításai azt tükrözik, hogy a műsor készítői nincsenek teljesen tisztában a megkötött üzletek jellegével. Magyarország esetében nem vásárlásról van ugyanis szó, hanem olyan 10 éves, 16 800 repült óráról szóló lízingszerződésről, amelyet a svéd és a magyar állam kötött. Ezzel párhuzamosan a gépeket forgalmazó Gripen International céggel gazdasági ellentételezési szerződést kötött a Gazdasági Minisztérium.
Svédországi forrásunk arra is felhívja a figyelmet, hogy a tényfeltárók tevékenységének láthatóan politikai háttere is van, hiszen a svéd zöldpárt független vizsgálóbizottság felállítását követeli a fegyverüzletek ügyében; szándékuk az lehet, hogy bizonyítsák, minden fegyverüzlet korrupt, illetve hogy a Saab részéről hiba volt a BAE-vel együttműködési megállapodást kötni, hiszen a brit cég ellen súlyos korrupciós vádakat fogalmaztak meg brit illetékesek más (például szaúdi) üzletek kapcsán.
Magyarországon a Saab cég még a kilencvenes évek elején kezdett el házalni az akkor még kísérleti stádiumban lévő Gripennel. Az első gazdasági ellentételezési megállapodást még a Horn-kormány alatt megkötötték, noha az a kabinet még nem döntött a gépek beszerzése mellett. 14 gép bérletéről végül az Orbán-kormány határozott 2001 szeptemberében, jelentős meglepetést kiváltva, mivel korábban biztosra vették az F–16-os kiválasztását. A Medgyessy-kormány 2003-ban módosította a szerződést expedíciós hadviselésre alkalmas, levegőben utántölthető gépekre, ám ez a teljes program árát 210 milliárd forintra növelte.