A nyolcak állam- és kormányfői a Németországba meghívott afrikai országok vezetőit – az egyiptomi, a szenegáli, az algériai, a dél-afrikai, a nigériai és a ghánai elnököt – arról is tájékoztatták, hogy 60 milliárd dollárt hagytak jóvá az afrikai államokat sújtó járványok, mindenekelőtt az AIDS, a malária és a tuberkulózis leküzdésére. A 60 milliárdos összeg felét az Egyesült Államok fedezi. A vendéglátó Angela Merkel német kancellár elmondta: „Kötelességünknek eleget fogunk tenni, de egyben elvárásaink is lesznek a nyújtott támogatás ellenében.” John Kufour, Ghána, egyben az Afrikai Unió elnöke javaslatot tett egy ellenőrző grémium felállítására.
A felajánlott összeg a G8 szerint az elkövetkezendő években mintegy ötmillió, HIV-fertőzött vagy AIDS-ben szenvedő beteg gyógykezelésére lesz elegendő. Világszerte több mint hatmillió ember életét követelik ezek a betegségek évente, a HIV-fertőzöttek 63 százaléka Afrikában él. A nyolcak ígéreteit kritikusan szemlélő karitatív szervezetek szerint egyelőre tisztázatlan, hogy a bizonyos 60 milliárd dollárt mikor gyűjtik össze és osztják szét Afrikában. Bírálják továbbá a G8-at, amiért a Gleneaglesben felajánlott pénzösszegnek csupán töredékét kapta meg a fekete kontinens.
Ezután a G8 a környezetvédelem kérdéseiről folytatott eszmecserét a kínai, a brazil és a mexikói államfővel, valamint az indiai miniszterelnökkel és Thabo Mbeki dél-afrikai elnökkel. Egyetértettek abban, hogy a jövőben nem csak az évente sorra kerülő G8-csúcstalálkozón tárgyalnak. Abe Sindzo japán miniszterelnök bejelentette, hogy a nyolcak következő csúcstalálkozóját 2008. július 7–9. között a japán Hokkaidón tartják.
A csúcskonferencia zárónapján kora délelőtt George W. Bush reggel hirtelen gyomorbántalmakra panaszkodott. Az amerikai elnök néhány órát pihent, s csak a tárgyalások zárószakaszába kapcsolódott be ismét.
Részletezett orosz javaslat. Vlagyimir Putyin orosz elnök a G8 csúcsértekezletét záró pénteki sajtótájékoztatón elmondta, a védelmi pajzsról szóló tegnapelőtti orosz ajánlat szerint a rakétaelhárító ellenrakétákat az Egyesült Államok Törökországban, Irakban vagy mozgatható tengeri indítóállásokon helyezhetné el. Az orosz elnök úgy vélte, ha Washington elfogadná a javaslatot, feleslegessé válna új radarállomások és rakétaelhárító támaszpontok létrehozása. Ezzel együtt Oroszország számára értelmét vesztené az, hogy támadórakétáit közelebb vigye a nyugat-európai országokhoz. A sajtótájékoztatót váratlan incidens zavarta meg. A Másik Oroszország nevű orosz ellenzéki szövetség egyik aktivistája az orosz demokráciát bíráló röplapokat kezdett osztogatni a jelenlévők között. (MTI)
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
