Bírálat a koalíciónak jobbról-balról

A lapunk által megkérdezett szakmai és érdek-képviseleti szervezetek a koalíciós megállapodás kiegészítését szinte minden területen bírálták tegnap. Sok esetben még nem ismertek a részletek, a már egyértelmű változtatásokat viszont szinte kivétel nélkül megszorításként, leépítésként és nem építő jellegű reformként értékelik a szakemberek.

Nem sok új részletet tartalmaz a koalíciós megállapodás vasárnapi kiegészítése az egészségbiztosítás tervezett átalakításának témájában. – Egy politikai keretmegállapodásról van szó, amely rögzíti a két fél, így a szocialisták által is fontosnak ítélt szempontokat – mondta Kökény Mihály, az MSZP egészségpolitikusa. – Most intenzív szakértői munka kezdődik, amelyben több tárca és a két koalíciós fél is részt vesz szakértőivel – tette hozzá.
– Úgy tűnik, hogy a részletek kidolgozását illetően az MSZP nem hagyta magát – vélekedett Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. – Nem engedte, hogy az SZDSZ-es vezetésű Egészségügyi Minisztérium magához ragadja ezt a feladatot. A szocialisták lehetőséget biztosítottak maguknak arra, hogy felügyeljék a folyamatot – tette hozzá. Az eddig ismert elképzeléseket nem változtatta meg a megállapodás, ugyanakkor néhány részletet tisztázott, így például: az üzleti befektető nem kap majd automatikusan jogot arra, hogy a létrejövő állami-magán vegyes tulajdonú biztosítótársaságokban többségi tulajdonrészt szerezzen. Ugyanakkor Sinkó Eszter hozzátette azt is, hogy ez valójában nem jelent sokat, hiszen a fontos kérdés az, miként oszlanak meg a menedzsmentjogok, a döntési jogkörök a többségi tulajdonos, tehát az állam, illetve a magánbefektető között. – Ezekről azonban egyelőre nem sokat tudni, pedig az ördög a részletekben rejlik – fogalmazott a szakember. Szinte reménytelennek tartja, hogy szeptemberig egy jól kimunkált törvényjavaslatot lehessen készíteni a témában.
– Ez a megállapodás nem mutat mást, mint hogy az MSZP és az SZDSZ elszánt abban, hogy privatizálja a társadalombiztosítást – szögezte le Horváth Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője. Hozzátette: a tervezett változások kommunikációja hazugságra épül. Arra, hogy a magánbefektetők pénzt fektetnek a rendszerbe, amelyből fejleszthető lesz az ágazat és javul a gyógyítás színvonala. Az üzleti szereplők azonban azért jönnek, hogy nyereséget vegyenek ki a rendszerből. Márpedig azt nem tudják máshonnan, mint az állampolgárok által befizetett adó- és járulékforintokból. Leszögezte: társadalmi összefogással kell megakadályozni ezt az ámokfutást, ám a tervekről egyelőre nem tudott nyilatkozni.

megszorítás a nyugdíjasoknál
A koalíciós megállapodás megszorítást jelent a nyugdíjasoknak – jelentette ki tegnap Iván László fideszes szakpolitikus. Úgy fogalmazott: a változtatásoknak hosszú távon nagyon kedvezőtlen befolyásuk lesz a fenntartható egészség, az életminőség és a szociális biztonság szempontjából. – Ma Magyarországon 3,3 millió nyugdíjas él, ebből több mint egymillióan havonta ötvenezer forint alatti nyugdíjból – emlékeztetett Iván László, aki szerint az időskorúaknak adott kedvezmények felülvizsgálata őket érinti majd a legsúlyosabb mértékben, mint ahogy az egészségügy több-biztosítós rendszerének bevezetése után is az idősek járnak a legrosszabbul. Kérdésesnek nevezte, hogy a Ratkó-korszakban született nyugdíjasoknak milyen forrásokból biztosítják a nyugellátást.
Ismert, a kormányfő tavaly, a miniszterelnök-jelöltek vitáján a kampányban még úgy fogalmazott: dolgozni kell azon, hogy többet lehessen adni a nyugdíjasoknak.
A koalíciós megállapodás hétvégi kiegészítése értelmében egyrészt emelik a nyugdíjkorhatárt. „A várható átlagos élettartam növekedéséhez igazodva a korhatár fokozatos, lassú emelését mielőbb meg kell hirdetni” – olvasható a koalíciós felek által kiadott közleményben. Pedig néhány nappal ezelőtt Gyurcsány Ferenc még úgy nyilatkozott a Klubrádióban, mintha nem kellene ilyen döntésre számítani. – A valamennyi munkavállalót érintő, illetve össztársadalmi kérdést az Országos Érdekegyeztető Tanács elé kell vinni – jelentette ki Borsik János. Az Autonóm szakszervezetek elnöke hangsúlyozta, Magyarországon az átlagéletkor messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, a nyugdíjkorhatár emelése ezért „nem aktuális”.

Bojkott és sztrájk is lehetséges
A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács rendkívüli összehívását kezdeményezte Hiller István miniszternél a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. – A felsőoktatásra vonatkozó fejezet ellentmondásos, értelmezhetetlen, hibás mondatokat tartalmaz, amiket mielőbb tisztázni szeretnénk – mondta Kis Pap László. Bár a felsőoktatás privatizációja konkrétan nem szerepel a megállapodásban, a szervezet elnöke szerint az olyan mondatok, mint „felül kell vizsgálni az intézményrendszer korszerűsítését”, illetve „finomítani” kell a felsőoktatási törvényt, továbbra is aggodalomra adnak okot. A szakszervezet már a hétvégi koalíciós egyeztetés előtt bejelentette: amennyiben privatizálnák a felsőoktatást, akár a tanévkezdés bojkottját vagy sztrájkot is elképzelhetőnek tartanak.
Aggályosnak tartja a koalíciós szerződés közoktatásra vonatkozó több elemét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Kerpen Gábor szerint azonnali tárgyalásokat kell kezdeni arról a pontról, amely szerint a bértömeg húsz százalékát a keresetek differenciálására fordítanák.

Újra célkeresztben az egyházak
A koalíciós megállapodás említést tesz az egyház és az állam szétválasztásáról. E kívánalom kissé érthetetlen, hiszen az egyházak és az állam szétválasztása már több mint fél évszázada megtörtént. A megfogalmazás mögött inkább az az SZDSZ által hangoztatott álláspont húzódik, amely szerint a hívek tartsák el egyházaikat, a hitbéli szervezetek – az általuk vállalt közfeladatok ellátásáért kapott ellentételezésen kívül – ne juthassanak állami forráshoz. – Kíváncsi volnék, hogy melyik az a párt, amely csak saját tagjainak felajánlásaiból gazdálkodik – fogalmazott Németh László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar szóvivője. Hozzátette: az MSZP– SZDSZ-kormányzat változtatott úgy a finanszírozási szabályokon, hogy még a közfeladatok ellátásáért sem kapnak az egyházak ugyanannyit, mint az állami intézmények. Az SZDSZ által javasolt terv szerint az egyházak kiegészítő támogatását is lebontaná az állam. A Magyarországi Református Egyház azt javasolja, hogy a kormány és az egyházak képviselői még a nyári hónapokban találkozzanak vezetői szinten, és közösen dolgozzanak ki megoldási javaslatokat a tervezett változtatásokhoz.