Elvetett fejlesztések

A vállalkozókon kívül a régiók is csalódottak lehetnek a kormány uniós pénzekről döntő mai ülése után. A pályáztatás nélküli, kiemelt programokról a kormánypárti többségű fejlesztési tanácsok zsűrizése után határoz a kabinet.

Az eddig kiszivárgott információk szerint a beadott elképzelések zöme máris fennakadt a központi rostán.
Ma kiderül, hogy a kormány mennyire képes az önmérsékletre. Bár az egyik pályázati kiíráshoz sem tartozó kiemelt programok támogatásánál pártsemlegességet várna el az unió, mégis a nemrég beadott tervekről csak egy nagyon szűk kör dönt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szabályozása szerint. Ma több mint 1200 milliárd forintnyi támogatás sorsa dől el pályáztatás nélkül, kormánydöntés alapján. Olyan programokról foglal állást a kabinet, amelyek bekerülési költsége egyenként legalább egymilliárd forint, és a támogatás értéke nem lehet kevesebb 500 millió forintnál. Pályázati szakemberek szerint a mai döntés pártsemlegességére némi árnyékot vet, hogy az ellenzék által fölényesen megnyert önkormányzati választások ellenére a kormánypárti többséggel megalakított regionális fejlesztési tanácsok végezték az előzsűrizést, majd a helyi fejlesztési tervek az NFÜ-höz, onnét pedig egyenesen a kabinet elé kerültek elbírálásra.
*
A kétkedőket igyekszik megnyugtatni az NFÜ kommunikációs osztálya, amely lapunknak hangsúlyozta: a pártpolitikai függetlenséget az átlátható szakmai eljárás biztosítja. A fejlesztési tanácsok programjait a kabinet ülése előtt olyan független szakmai zsűri fésüli át, amelynek tagjai között az NFÜ, a minisztériumok és – az ügynökség szerint – külső szakértők szerepelnek. Értesüléseink szerint a mai döntés lehűti majd az uniós pénzesőben reménykedő régiókat. Információink szerint csak nagyon kevés egyedi program részesül támogatásban, mivel a beruházási tervek zöme már az NFÜ szakmai zsűrijének rostáján fennakadt, részben előkészítetlenség, részben a költségek mesterséges felpumpálása miatt. Az utóbbi oka, hogy a tervek benyújtásakor már eredetileg is a szükségesnél kevesebb támogatás megítélésével kalkulálnak a régiók, így túlzottan is megnyomták a ceruzát. Szakmai berkekben elismerik, valójában egy eddig nem orvosolt rendszerhibáról van szó.
– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kevés reményt fűzünk a kormánydöntés pártatlanságához – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes alelnöke. Hangsúlyozta: míg a Medgyessy-kormány idején az úgynevezett címzett forrásoknál – az utóbbiak javára – egy a nyolchoz volt az ellenzéki, illetve kormánypárti települések nyerési esélye, addig a Gyurcsány-kabinet alatt ez az arány egy a tizenkettőre romlott, ugyanazzal az előjellel. – Nem ad túl sok optimizmusra okot az sem, hogy az agrárpénzek körül bábáskodó helyi vidékfejlesztési irodák többségében szocialista kötődésű vezetőket neveztek ki – hangsúlyozta Kovács. A Fidesz politikusa hozzátette: ezúttal is néhány kiemelkedő személyhez kötődő döntés várható, amely – több esetben még a koalíciós többségű regionális tanácsok akaratát is felülírva – erősen megkérdőjelezi a demokratikus társadalmi egyeztetés és az alulról szerveződő kezdeményezések koncepcióját. Jó példa erre, hogy az NFÜ még februárban hűségnyilatkozatot írattatott alá az amúgy is koalíciós irányítás alatt álló fejlesztési tanácsokkal, amelyben a legfontosabb kérdésekben fenntartották az ügynökség vétójogát.
– A több mint 500 akciótervből valószínűleg mindössze 60–80 kiemelt program elfogadásáról lehet szó az első körben – mondta lapunknak Essősy Zsombor. A Magyar Pályázatkészítő Iroda igazgatója hozzávetőlegesen 150 olyan dokumentációra számít, amelyet kidolgozatlanság miatt később még vissza lehet küldeni felülbírálásra. A szakember szerint a lista egyébként elég széles skálát mutat: a több mint 70 milliárd forintos tejsavógyártól az egymilliárd forintos szatmári középkori templomtúrán át a biomasszaközpontokig. Kérdés, hogy az akár 50 százalékos önerőt az amúgy is nehéz helyzetben lévő nyertes önkormányzatok vajon milyen forrásból gazdálkodják ki.

Kritizál a Számvevőszék is. Súlyos hiányosságokat állapít meg az Állami Számvevőszék ma kiadott vizsgálata a tavaly hazánkba érkezett uniós pénzek ellenőrzésével kapcsolatban. A szervezet elsősorban azt kifogásolja, hogy a források lehívásának és felhasználásának rendszerében az eredményesség és a hatékonyság eltérő volt. Az MTI-nek kiadott megállapítások között szerepel, hogy a 2004–2006-os időszakban az EU-támogatások felhasználására nem készült egységes nemzeti stratégia, a lebonyolítás folyamata többször is átlépte a jogszabályokban szabályozott időkereteket. Költségtúllépések miatt csökkent a különböző programok támogatási aránya is, amely végső soron az önkormányzatoktól vont el több pénzt.