Elvetett fejlesztések

A vállalkozókon kívül a régiók is csalódottak lehetnek a kormány uniós pénzekről döntő mai ülése után. A pályáztatás nélküli, kiemelt programokról a kormánypárti többségű fejlesztési tanácsok zsűrizése után határoz a kabinet.

2007. 07. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az eddig kiszivárgott információk szerint a beadott elképzelések zöme máris fennakadt a központi rostán.
Ma kiderül, hogy a kormány mennyire képes az önmérsékletre. Bár az egyik pályázati kiíráshoz sem tartozó kiemelt programok támogatásánál pártsemlegességet várna el az unió, mégis a nemrég beadott tervekről csak egy nagyon szűk kör dönt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szabályozása szerint. Ma több mint 1200 milliárd forintnyi támogatás sorsa dől el pályáztatás nélkül, kormánydöntés alapján. Olyan programokról foglal állást a kabinet, amelyek bekerülési költsége egyenként legalább egymilliárd forint, és a támogatás értéke nem lehet kevesebb 500 millió forintnál. Pályázati szakemberek szerint a mai döntés pártsemlegességére némi árnyékot vet, hogy az ellenzék által fölényesen megnyert önkormányzati választások ellenére a kormánypárti többséggel megalakított regionális fejlesztési tanácsok végezték az előzsűrizést, majd a helyi fejlesztési tervek az NFÜ-höz, onnét pedig egyenesen a kabinet elé kerültek elbírálásra.
*
A kétkedőket igyekszik megnyugtatni az NFÜ kommunikációs osztálya, amely lapunknak hangsúlyozta: a pártpolitikai függetlenséget az átlátható szakmai eljárás biztosítja. A fejlesztési tanácsok programjait a kabinet ülése előtt olyan független szakmai zsűri fésüli át, amelynek tagjai között az NFÜ, a minisztériumok és – az ügynökség szerint – külső szakértők szerepelnek. Értesüléseink szerint a mai döntés lehűti majd az uniós pénzesőben reménykedő régiókat. Információink szerint csak nagyon kevés egyedi program részesül támogatásban, mivel a beruházási tervek zöme már az NFÜ szakmai zsűrijének rostáján fennakadt, részben előkészítetlenség, részben a költségek mesterséges felpumpálása miatt. Az utóbbi oka, hogy a tervek benyújtásakor már eredetileg is a szükségesnél kevesebb támogatás megítélésével kalkulálnak a régiók, így túlzottan is megnyomták a ceruzát. Szakmai berkekben elismerik, valójában egy eddig nem orvosolt rendszerhibáról van szó.
– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kevés reményt fűzünk a kormánydöntés pártatlanságához – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes alelnöke. Hangsúlyozta: míg a Medgyessy-kormány idején az úgynevezett címzett forrásoknál – az utóbbiak javára – egy a nyolchoz volt az ellenzéki, illetve kormánypárti települések nyerési esélye, addig a Gyurcsány-kabinet alatt ez az arány egy a tizenkettőre romlott, ugyanazzal az előjellel. – Nem ad túl sok optimizmusra okot az sem, hogy az agrárpénzek körül bábáskodó helyi vidékfejlesztési irodák többségében szocialista kötődésű vezetőket neveztek ki – hangsúlyozta Kovács. A Fidesz politikusa hozzátette: ezúttal is néhány kiemelkedő személyhez kötődő döntés várható, amely – több esetben még a koalíciós többségű regionális tanácsok akaratát is felülírva – erősen megkérdőjelezi a demokratikus társadalmi egyeztetés és az alulról szerveződő kezdeményezések koncepcióját. Jó példa erre, hogy az NFÜ még februárban hűségnyilatkozatot írattatott alá az amúgy is koalíciós irányítás alatt álló fejlesztési tanácsokkal, amelyben a legfontosabb kérdésekben fenntartották az ügynökség vétójogát.
– A több mint 500 akciótervből valószínűleg mindössze 60–80 kiemelt program elfogadásáról lehet szó az első körben – mondta lapunknak Essősy Zsombor. A Magyar Pályázatkészítő Iroda igazgatója hozzávetőlegesen 150 olyan dokumentációra számít, amelyet kidolgozatlanság miatt később még vissza lehet küldeni felülbírálásra. A szakember szerint a lista egyébként elég széles skálát mutat: a több mint 70 milliárd forintos tejsavógyártól az egymilliárd forintos szatmári középkori templomtúrán át a biomasszaközpontokig. Kérdés, hogy az akár 50 százalékos önerőt az amúgy is nehéz helyzetben lévő nyertes önkormányzatok vajon milyen forrásból gazdálkodják ki.

Kritizál a Számvevőszék is. Súlyos hiányosságokat állapít meg az Állami Számvevőszék ma kiadott vizsgálata a tavaly hazánkba érkezett uniós pénzek ellenőrzésével kapcsolatban. A szervezet elsősorban azt kifogásolja, hogy a források lehívásának és felhasználásának rendszerében az eredményesség és a hatékonyság eltérő volt. Az MTI-nek kiadott megállapítások között szerepel, hogy a 2004–2006-os időszakban az EU-támogatások felhasználására nem készült egységes nemzeti stratégia, a lebonyolítás folyamata többször is átlépte a jogszabályokban szabályozott időkereteket. Költségtúllépések miatt csökkent a különböző programok támogatási aránya is, amely végső soron az önkormányzatoktól vont el több pénzt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.