Kenedi János ismét főszerepet vállalt

Kenedi János, az SZDSZ-holdudvar önmagát történésznek nevező tagja vezetheti az ügynökmúltat feltáró bizottságot. A feladatra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérte fel. A kormány „független szakértői bizottságnak” nevezi a testületet, amelynek további hat tagját a napokban nevezik meg. A bizottság feladata az lesz, hogy a 2002-es törvény által meghatározott állambiztonsági iratátadást elemezze és értékelje. Balsai István (Fidesz) szerint a kormány csak úgy tesz, mintha nagyon komolyan gondolná az ügynökkérdés megoldását.

Kenedi János „független szakértői bizottságának” az lesz a feladata, hogy listát készítsen azon iratokról, amelyek a rendszerváltozás előtti titkosszolgálatok tevékenységéhez kapcsolódnak, de még nem kerültek át az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárába. Pedig az ezt előíró törvény már ötéves: 2002-ben döntött úgy a parlament MSZP–SZDSZ-es többsége, hogy a dokumentumokat a levéltárban kell elhelyezni. A bizottságnak ezenfelül az is dolga, hogy további javaslatokat dolgozzon ki a kutathatóság feltételeinek javítására.
Az ügynökmúlt feltárásának időről időre nekirugaszkodnak a kormánypártok, a néhány hete aláírt Kóka–Gyurcsány-paktumnak újfent kiemelt része lett a kérdés. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szakértői bizottság vezetésére tegnap Kenedi Jánost kérte fel. Kenedi nem ismeretlen figurája az ügynökügyek kutatásának. Saját magát előszeretettel nevezi történésznek, holott ilyen képesítése, illetve diplomája nincs. Az SZDSZ-holdudvar oszlopos tagjának számító Kenedi – akit hívei és barátai a napokban ünnepeltek számos balliberális orgánumban 60. születésnapja alkalmából – korábban számos ügynöktémában megnyilvánult. Ezek egyike volt az a nyílt levél, amelyet 2002 nyarán tett közzé az Élet és Irodalomban. Akkor Medgyessy Pétert bírálta élesen D–209-es múltja miatt. A dokumentumot több vezető SZDSZ-es is aláírásával támogatta, majd arra hivatkozva, hogy nem tudta, mit ír alá, végül elhatárolódott Kenedi írásától Demszky Gábor, Haraszti Miklós és Rajk László is.
Kenedi már a 90-es évek közepén is bábáskodott a sokszor kompromittáló iratok rendszerezése körül. Szerepéről érdekes adalékkal szolgál Végvári József, aki őrnagyi rangban dolgozott a kommunista „szerveknél”. Így nyilatkozott: „Az SZDSZ soraiban is voltak hálózati személyek, ők azonban átcsúsztak az átvilágításon. Úgy eshetett meg a dolog, hogy az MDF anynyira dilettáns volt (1990–94 között – a szerk.), hogy elmulasztotta lajstromba venni a megmaradt iratokat. Ez Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt történt meg, éppen Kenedi János segítségével.” Az SZDSZ viszont rendre visszautasítja az ilyen állításokat.
Érdekesség, hogy a már említett D–209-es botrány kirobbanását követő éjszakán először úgy döntött az SZDSZ-frakciója, hogy megvonják bizalmukat Medgyessytől, ám néhány órával később mégis kiálltak az akkori miniszterelnök mellett. Az ügy nyomán létrejött, alkotmányellenesen működő, sokak szerint a Medgyessy-botrány elkenését célzó, úgynevezett Mécs-bizottság tevékenysége során számos politikusról szivárgott ki, hogy érintett. Több jobboldali politikus esetében megalapozatlannak bizonyult a vád. Fény derült viszont Szalay Gábor SZDSZ-es képviselő, volt államtitkár kapcsolatára a kommunista állambiztonsággal, de a párt vezetése kiállt mellette.
Balsai István (Fidesz) az ügynökbizottság munkájáról szólva elmondta: ha a kormány nem tud megbirkózni ezzel a problémával, akkor saját maguk által kinevezett szakértők, saját maguknak felelős módon, saját magukra nézve kínos ügyekben a közvélemény előtt azt a benyomást próbálják kelteni, hogy nagyon komolyan veszik a megoldatlan kérdéseket. Ismeretes, 2004 decemberében már az első Gyurcsány-kormány is ígéretet tett az ügynökkérdés megnyugtató rendezésére, ám a hangzatos nyilatkozatok ellenére végül az a próbálkozás kudarcot vallott.