Keresik a magyar uránt

Egy ausztrál cég négy területen kutat még meglévő uránvagyon után a dél-dunántúli régióban – tíz évvel azután, hogy Pécsett megszűnt az érc bányászata. A vállalkozás előrejelzése szerint az atomipar reneszánsza várható. Mások viszont tőzsdei manővert feltételeznek a munkálatok mögött.

Tíz éve zárták be az utolsó bányát a Mecsekben, az ötven éve felfedezett uránércből addig mintegy huszonegyezer tonna fémet tudtak kitermelni. A fél éve vizsgálódó ausztrál vállalatnak egyelőre csak kutatásra van engedélye, így a következő években biztosan nem nyithatnak Magyarországon bányát. Jelenleg azt mérlegelik, hogy gazdaságossá tehető-e a termelés. Ugyanakkor a cég állítja, nem kezdtek volna kutatásokba, ha a gazdaságosságra nem látnának esélyt. Vélekedésüket a Mecseki Ércbányászati Vállalat harminc évvel ezelőtti, kétezer kutató fúrásának eredményei, valamint az országos ásványvagyont rögzítő nyilvántartás is erősíti.
Mint Barabás András, az ausztrál cég magyarországi leányvállalatának ügyvezetője lapunknak elmondta: vizsgálatokat azért is érdemes folytatniuk, mert az urán szabadpiaci ára – a kilencvenes évek mélyrepülése után – a kilónkénti tíz-húsz dollárról 250 dollárra emelkedett. Európában egyre nagyobb kereslet mutatkozik az érc iránt a nukleáris energiával kapcsolatos igény növekedése miatt. A projekt létjogosultságát alátámasztja, hogy számos európai bánya az elmúlt évtizedekben bezárt, így a kontinensen kívülről érkező ásványkincs függő piaci helyzetet alakított ki, amit ideje felszámolni.
Magyarországon több helyen dolgoznak az ausztrálok: Baranyában Pécs szomszédságában, Dinynyeberki térségében, valamint Máriakéménden, Tolnában pedig Bátaszék mellett van kutatási területük, ez összesen négyszázharmincöt négyzetkilométert jelent. A szakemberek szerint a legígéretesebbnek ezek közül a bátaszéki kutatások látszanak.
A cég egy sajátos külszíni technológiát alkalmazna a kitermeléshez, amelynek lényege, hogy az uránt már a föld alatt feloldják egy speciális szerrel, majd az oldatot zárt rendszeren keresztül szivatytyúzzák a felszínre. A módszer előnye, hogy nincs szükség meddőhányókra vagy ércdúsító üzemekre, csak nyomó-szívó kutakra, összekötő csővezetékre, illetve néhány felszíni objektumra. Az ausztrálok négy évre kaptak kutatási engedélyt – a napokban éppen repülőgépről mérik a természetes gammasugárzást –, az első eredményekre már e hónapban lehet számítani.
Az ausztrálok által végzett jelenlegi magyarországi uránkutatásról többen a piacon úgy vélekednek, hogy a tengerentúli vállalat valódi szándékai leginkább tőzsdei manőverekkel magyarázhatók, mondván, így szeretnék növelni részvényeik értékét, egy uránbányanyitás terve ugyanis alaposan felhajthatja árfolyamukat. Az ügyvezető cáfolta ezt a híresztelést. Barabás András közölte: a kutatásra és a tervekre is rengeteget költöttek már – a magyarországi program idei költségvetése egymilliárd forintra rúg –, márpedig ennek már jeleznie kellene szándékaik komolyságát. Hozzátette, az ausztrál vállalat az Egyesült Államokban szintén folytat méréseket, Paraguayban is most látnak munkához, ráadásul leányvállalatok létrehozását tervezik több hazánkkal szomszédos országban.