Bihari Mihály elmondta: nincs szó arról, hogy a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéséről született eddigi állásfoglalásaik alapján megbomlana az összhang a két hatalomgyakorlási mód, a képviseleti és a közvetlen demokrácia intézménye között. A mai feltételek mellett ugyanis az ügyek túlnyomó részét nem lehetne népszavazás útján elintézni. – A referendum a képviselet kiegészítő eleme. Ám amikor megnyilvánul, elsődleges. Ha az ügydöntő népszavazás eredményes, a nép akarata kötelezi a parlamentet – fogalmazott Bihari Mihály.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az állami kitüntetések adományozásáról hozott határozatuk nem bővítette a köztársasági elnök jogkörét. Cáfolta, hogy döntésüket Horn Gyula 75. születésnapjára időzítették, mint mondta, nem az ünneprontás volt a szándékuk. (A volt kormányfőt tegnap nagyszabású ünnepségen köszöntötték, ahová lapunk tudósítóját nem engedték be, így magáról az eseményről nem tudunk beszámolni olvasóinknak. Az eset egyéb részletei a 3. oldalon.)
A kitüntetésekről hozott alkotmánybírósági határozat kapcsán Bihari Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfő csak akkor tekinthető politikai szereplőnek az ilyen ügyekben, ha megtagadja a miniszterelnök előterjesztésének aláírását. A konkrét kitüntetések kapcsán a két érintett közjogi méltóságnak kell tisztáznia, hogy érdemes-e az elismerésre a javasolt személy.
Interjú az 5. oldalon
Babos Tímea már négy győzelemnél jár Wimbledonban
