Tovább nő idehaza a munkanélküliség

Az elmúlt egy évben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a munkanélküliség – állapítja meg az Eurostat tegnap közzétett jelentése. A vizsgált időszakban a közép- és kelet-európai uniós tagállamok közül egyedül hazánkban nőtt a munkanélküliség.

Tovább csökkent a munkanélküliség a 27 tagú Európai Unión belül: az euróövezeti tagállamokban és a teljes unióban egyaránt 7 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta – tette közzé tegnap az EU statisztikai hivatala. Az uniós munkanélküliség 2004 eleje óta kisebb megtorpanásokkal folyamatosan mérséklődik. Az Eurostat jelentése ugyanakkor kiemeli: az elmúlt egy évben idehaza nőtt leginkább a munkanélküliség, amelynek mutatója a tavaly májusban mért 7,3 százalékról idén májusra 7,7 százalékra emelkedett. A magyar mutató a harmadik legmagasabb az új közép- és kelet-európai tagállamok között, ám a jelenleg legnagyobb munkanélküliséggel küzdő Szlovákiában és Lengyelországban az elmúlt évben jelentős javulás történt. Szlovákiának tavaly május óta 13,6 százalékról 10,8 százalékra, míg Lengyelországnak 14,2 százalékról 10,5 százalékra sikerült leszorítania a munkanélküliségi rátát. A munkanélküliség – a stagnálást mutató Románia kivételével – valamennyi versenytársunknál csökkent. A legalacsonyabb rátát közülük Litvánia és Szlovénia tudhatja magáénak, ahol 4,9, illetve 5,1 százalékos rátát mért az Eurostat.
A hazánkra vonatkozó uniós adatok eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal által múlt héten közzétett számoktól, a hivatal ugyanis a március–májusi időszakra az Eurostatnál jóval alacsonyabb, 7,3 százalékos munkanélküliségi rátáról számolt be. Az eltérést Lindnerné Eperjesi Erzsébet, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője lapunknak azzal indokolta, hogy az EU statisztikai hivatala más módszer szerint, a regisztrált munkanélküliség és a munkaerőpiac adatai alapján számítja ki a munkanélküliségi rátát.
Gazdaságkutatók a tavaly szeptemberben és az idén januárban bevezetett megszorító intézkedések miatt erre az évre a munkanélküliség további enyhe emelkedését valószínűsítik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a munkanélküliségi ráta idén 7,8 százalékra nő. Sík Endre, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet munkatársa úgy fogalmazott: komoly kétségek övezik az ellenőrzések hatékonyságát. Az elemző szerint a revizorok általában csak a nagy vállalatokat tudják ellenőrizni, a kicsiket sokkal kevésbé. Sík azt is aggályosnak nevezte, hogy az ellenőrök általában azokat a cégeket vizsgálják előszeretettel, ahol korábban is visszaélésekre bukkantak, s így nem szélesedik az ellenőrzött cégek köre.
Uniós összehasonlításban nemcsak a munkanélküliség, de a foglalkoztatás tekintetében is igen rosszul állunk. A KSH kimutatása szerint a 15–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája idén március–májusban csupán 57,2 százalékos volt, ami az egyik legalacsonyabb mutatónak felel meg a 27 tagú EU-ban. Az alacsony foglalkoztatás hátterében az élőmunkára rakódó igen magas hazai közterhek állnak: a Deloitte kimutatása szerint az unióban Olaszország után Magyarországon viszik el a bérköltség legnagyobb hányadát az adók és a társadalombiztosítási járulékok.