Szeretném tudatni a lap szerkesztőivel, hogy Körmendy Zsuzsanna A polgári erők és az elszegényedő milliók című írása nagyon tetszett (Magyar Nemzet, 2007. augusztus 11.). Sokkal ritkábban ülök le pár mondatban véleményem vagy néhány gondolatom leírni, mint – talán – kellene. Restségem oka az a reményvesztettség, amelyről a fent említett cikk szerzője is kifejti nézeteit. Amit a polgár lényegéről az olvasóval közöl, tizenéveseknek (nem csak középiskolákban) definícióként kellene tanítani, attól a mondattól kezdve, hogy „A polgár, (…) aki magánerőből, saját tehetsége, törekvései révén nagyobb részt kért a társadalom alakításából, mint amire születése okán számot tarthatott. Ő az, aki magasabb lépcsőre akart lépni, mint amelyikre csecsemőként odatették a társadalmi hierarchiában.”
A rendelkezésemre álló Magyar Értelmező Kéziszótár (1985) még valószínűleg a vulgármarxista fogalmi meghatározást tartalmazza. Azért hivatkozom a MÉK-ra, mert újságokban is hivatkozási alapként használják időnként. Költői kérdés: mit tud minderről a ma érettségiző diák és az átlag bulvárlapolvasó?
dr. Németh Endre
Százhalombatta
Tizenegy műtét és az amputáció veszélye után sem adta fel: valóra váltotta gyerekkori álmát a spanyol klasszis
