Feléli vagyonát a lakosság

Továbbra is vagyona felélésével és hitelek felvételével próbálja túlélni a megszorításokat a lakosság – mutatják a jegybank legfrissebb adatai. Az államadósság is tovább nőtt, június végére meghaladta a tizenhétezermilliárd forintot. Az eladósodott kórházak problémáját a kormány kizárólag az önkormányzatok gondjának tekinti.

Korábban felhalmozott tartalékainak egy részét élte fel a lakosság a megszorítások miatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint a háztartások megtakarításai az első fél évben csökkentek, eladósodásuk viszont tovább nőtt. A lakosság által felvett hitelek és kölcsönök állománya június végére 6525 milliárd forintra emelkedett, azaz fél év leforgása alatt a háztartások 460 milliárd forintnyi kölcsönt kaptak a hazai pénzintézetektől. Az adósság legnagyobb részét még mindig a lakáshitelek teszik ki, ám az év slágerének a fogyasztási hitelek bizonyultak. Utóbbiakból továbbra is a legnépszerűbbnek a szabad felhasználású, jelzálogalapú kölcsön számít. Június végén a háztartások összesen 2862 milliárd forintnyi lakáshitellel és 2336 milliárd forintnyi fogyasztási hitellel rendelkeztek. A kölcsönök túlnyomó hányadát változatlanul devizában igényli a lakosság. A devizában felvett fogyasztási hitelek állománya tavaly december és az idén június között 1119 milliárd forintról 1353 milliárd forintra ugrott.
Ütemes eladósodás jellemezte az idén az államháztartás működését is: az MNB kimutatása szerint az államadósság a tavaly december végén mért 16 420 milliárd forintról az idén június végére 17 092 milliárd forintra nőtt. Tegnap a Pénzügyminisztérium is adatokat tett közzé az állam adósságára vonatkozóan. A központi költségvetés adósságállománya július végére 15 529 milliárd forintra emelkedett, vagyis az első hét hónapban a büdzsé adóssága 823 milliárd forinttal duzzadt. Mindez azt jelenti, hogy a 2002-es kormányváltás óta az adósság csaknem megduplázódott. Az államadósság kamatai továbbra is óriási terhet jelentenek a költségvetésnek: ebben a hónapban az adósság után fizetendő kamatteher meghaladja a százmilliárd forintot. Az idén eddig 589 milliárd forintot kellett kamatokra fordítani, az éves kamatkiadás pedig még a tavalyinál is több, várhatóan 995 milliárd forint lesz.
Az államháztartás augusztusi hiánya a pénzügyi tárca legfrissebb prognózisa szerint eléri a 87 milliárd forintot, miközben a szeptemberi deficit – erősen meghaladva a tavaly szeptemberi mínuszt – 204 milliárd forintra rúg majd, a kormány által többször beígért takarékoskodásnak azonban még mindig semmi nyoma. A költségvetési szervek idei kiadásai július végéig 1298 milliárd forintot emésztettek fel, csaknem ugyanannyit, mint a tavalyi választási év első hét hónapjában. A költekezést mutatja, hogy a központi intézmények az első hét hónapban az egész évre tervezett keretük több mint hetven százalékát már fel is élték.
A társadalombiztosítás javuló egyenlegét tegnapi ismertetőjében külön kiemelte Tátrai Miklós, a pénzügyi tárca államtitkára, ám a kórházaknak a megszorítások miatt felhalmozott adósságát csak az önkormányzatok problémájának minősítette. Mint mondta, valóban vannak olyan kórházak, amelyek „nem alkalmazkodtak megfelelően az új feltételekhez”, és ezért megnőtt az adósságuk, ennek problémáját azonban a kormány nem tudja és nem is kívánja átvállalni, értük az intézmény fenntartója a felelős. Arról, hogy a kórházak lejárt tartozása pontosan milyen összeget takar, a PM-nek nincs kimutatása.

Lélektani határon a forint. Tegnap délelőtt még bizonytalan volt a magyar valuta árfolyammozgása, ám délre a forint értékvesztése felgyorsult, és az árfolyam átlépte a 260-as lélektani határnak számító szintet az euróval szemben. Ez a forint szempontjából kilenchavi mélypontnak felel meg. Elemzők szerint ha a kedvezőtlen befektetői hangulat a következő időszakban is kitart, arra lehet számítani, hogy a piaci szereplők hamarosan újból megpróbálják 260 forint fölé tolni a forint/ euró kurzust. A magyar valuta tartós gyengülése esetén a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedésére lehet számítani.