Fehérgyarmat és az ukrán államhatár közt félúton, a 491. számú főúttól délre található Vámosoroszi. Az ötszáz lelkes szamosközi falu egykori birtokosai – egy 1324-ben kelt oklevél szerint – engedélyt kaptak arra, hogy a Tapolnak-patakon hidat építsenek és a rajta átvezető úton vámot szedjenek. Az iraton „Vruzy” alakban szereplő helynév orosz telepesekről tanúskodik. A Kijevi Fejedelemségből hazánkba jött ruszok az Árpád-házi uralkodók idejében fegyveres őrként, poroszlóként szolgáltak, mint például a sárospataki királynéi udvar XII. századi testőrségének tagjai. A település XIV. századi birtokosai, az Orosz(i) család tagjai minden bizonnyal e letelepült jövevények leszármazottai voltak.
A település korai, vélhetően plébániai egyházáról nincs adatunk. Ha volt román kori előzménye az 1400-as években épült templomnak, nyomtalanul eltűnt. Az egységesen gótikus stílusjegyeket mutató épület hossztengelye szabályszerűen kelet felé tájolt, sokszögzáródású, saroktámpilléres szentélyét diadalív választja el a kétszeres falvastagságnyival szélesebb hajótól. Épségben látható a szentély kétszakaszos, fiókos csillagboltozata, a csúcsíves kőbordák találkozásánál eredeti zárókövekkel. Egyiken a Báthoriak sárkányos családi címerét, a másikon Krisztus képmását faragta kőbe az ismeretlen mester, aki a boltívek gyámjai közül kettőnek szintén emberarcot formált. A szentélyen két, a hajó déli oldalán további két ablak őriz eredeti pozíciót és formát, középkori osztósudara és mérműve azonban csak a szentély délkeleti falán lévőnek maradt meg. Késő gótikus a levéldíszes keretezésű szentségtartó fülke s vele szemközt egy másik, háromszög oromzatú, apró falüreg; a korabeli írást utánzó, archaizáló feliratok azonban már jóval későbbről, a XVII. századból származnak. Ugyanitt egy 1604-es évszámmal megjelölt falfestményen akad meg a szemünk, amely a bibliai bűnbeesés jelenetét ábrázolja. A protestánsok tehát vagy ez után vették birtokukba a templomot, vagy csupán dátumot írtak a régebbi képre, s nem meszelték be a hitük szerint tilalmas templomi ábrázolást. Az 1600-as évek végén már bizonyosan megreformált liturgiájú egyház hajójába, az északi és nyugati oldalra faoszlopokon nyugvó, festett karzatot állítottak. Pontos idejét is tudjuk a szószék hangvető koronája, valamint az úgynevezett Mózes-pad festett támlája elkészültének: felirata szerint 1794-ben fejezte be itteni munkálkodását Vasvári Ódor Gábor. A papi családból származó festő-asztalost bőven ellátták megrendeléssel a környék eklézsiái.
Bejárás a templomba a torony alja felől lehetséges, de csak a XVIII. század vége óta, amikor alaposan renoválták a Rákóczi-szabadságharc idején erősen megrongált, majd hosszú ideig elhagyott épületet. Feltűnően vaskos, nyolcszögletes tornyát 1818 és 1823 között emelték, talán – de eddig nem bizonyítottan – középkori alapokra. Oldalfalait barokk vonalú emelet- és órapárkányok, vakolatdíszek tagolják, kövér, magas toronysisakja igazi bádogosremek. A toronyban két harang lakik: az öreg 1585-ben, az ifjabbik 1797-ben készült.
Duray Miklós
Száz éve született Duray Miklós
