Kritika a Máliki-kabinetnek

Szaporodnak az Egyesült Államokban azok a hangok, amelyek Núri al-Máliki iraki kormányfő fejét követelik a fiaskóízű háború kapcsán, miközben egyes amerikai parancsnokok immár úgy nyilatkoznak, hogy a demokratikus kormányzat helyett megelégednének egy működő kormányzattal is.

Senkinek nincs joga ahhoz, hogy határidőket szabjon nekünk. Núri al-Máliki iraki kormányfő ezzel a reakcióval rázta le magáról azokat a Washingtonból érkező bírálatokat, amelyek elégedetlenségüket hangoztatták Bagdad eddigi tevékenységével szemben. George W. Bush elnök tegnapelőtt távolságtartóan úgy fogalmazott, hogy a Máliki-kormány tevékenységét bizonyos fokú csalódottság övezi Washingtonban, ennek ellenére az iraki nép hivatott eldönteni, mi lesz a sorsa. Bush alig egy hónapja még azt mondta, bízik Málikiban.
A Fehér Házból kiszivárgott részletek szerint egy veteránok előtt tegnap tartott beszédében Bush ismételten síkra szállt a háború folytatása mellett, és a vietnamihoz hasonló „ideológiai harcnak” minősítette azt, amelyet ha felad az Egyesült Államok, akkor „milliók élete kerülhet veszélybe”.
A Szíriában tartózkodó Máliki szerint az elhangzó „udvariatlan” vádak csak az amerikai elnökválasztási kampányhadjárat részeként fogalmazódtak meg kabinetje ellen. Máliki kijelentését Bernard Kouchner francia külügyminiszter egy héten át tartó hivatalos vizitjére időzítette. A Nicolas Sarkozy elnökké választása nyomán szárnyra kapott francia diplomácia számottevő közvetítőként léphet fel a közel-keleti országban. Kouchner Bagdadban kijelentette: a nemzetközi közösségnek kell kimozdítania a holtpontról a Washington téves stratégiája miatt süllyedőben lévő országot. Találkozójuk után Dzsalal Talabani államfő történelmi lehetőségnek nevezte az invázió előtt kitűnő, azóta foszlányokban lévő kétoldalú kapcsolatok helyreállítását. Megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy Kouchner körútja a Total olajóriás térnyerését is előkészítheti. A cég nemrég a Chevronnal írt alá szerződést a Madzsnun olajmező kiaknázásáról. Kouchner azon kevesek közé tartozott Franciaországban, akik 2003-ban helyeselték Szaddám Huszein megdöntését.
A CNN tegnap Irakban állmásozó amerikai tiszteket szólaltatott meg, akik szerint a bagdadi realitások láttán immár nem a demokrácia, hanem egy működőképes kormányzat élvez prioritást, noha a háború indításának egyik indoka az ország demokratizálása volt.