Hat évvel ezelőtt találkoztak Sanghajban Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán képviselői, hogy hivatalos formába öntsék együttműködésüket. A hat ország egyesített területe 30 millió négyzetkilométer (ez Eurázsia háromötöde), s 1,455 milliárd embernek ad otthont, amely a világ lakosságának a negyedrésze. Bár épp most folyik a Békemisszió 2007 fantázianevű hadgyakorlat, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) nem csak katonai terveket forgat a fejében. Szó van politikai együttműködésről, gazdasági, kereskedelmi, tudományos és technológiai, kulturális, oktatási, energiaügyi, szállításügyi és környezetvédelmi közös akciókról. Az alapgondolatok között megtalálható ezenkívül, hogy a hat ország „új, a demokrácián, a törvényességen és a racionalitáson nyugvó nemzetközi politikai és gazdasági rend létrehozásán fáradozik”.
A SESZ legfontosabb döntéshozó szerve az egyenjogú tagokból álló Államfők Tanácsa. A testület évente egyszer ülésezik abban a sorrendben, ahogy az országok az orosz ábécé szerint következnek egymás után, ez az ország tölti be a szervezet soros elnöki tisztségét. Jelenleg Üzbegisztán látja el ezt a pozíciót. A SESZ miniszterelnökei, külügyminiszterei, titkosszolgálati főnökei, s antiterrorista vezetői is rendszeresen találkoznak egymással. A szervezet munkanyelve az orosz és a kínai.
A sanghaji hatok szervezetének négy állandó megfigyelő státusú tagja is van, ezek Irán, Mongólia, India és Pakisztán. Szakértők szerint az országcsoport egyre komolyabb befolyásra tesz szert, így egy, az amerikai hatalmi törekvésekkel határozottan szembeszálló tömb válhat a Sanghaji Együttműködési Szervezetből.
Itt a bizonyíték: aki nem igazodik, azt pellengérre állítja Brüsszel
