Elnöki közbelépés

Új törvények kibocsátásával és várhatóan kamatcsökkentéssel igyekszik fellépni a terebélyesedő jelzálogpiaci válság ellen az amerikai elnök és Ben Bernanke, a szövetségi központi bank vezetője. A hét végén 34 jegybankelnök tartott pénzügyi csúcstalálkozót arról, hogyan lehet megakadályozni a pánik ismételt kitörését.

Beiktatása óta talán legfontosabb beszédét mondta el a hét végén Ben Bernanke, az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő központi szövetségi bank (Fed) első embere a wyomingi Jackson Hole-ban megrendezett jegybankelnöki csúcstalálkozón. A továbbra is erősen ingadozó tőzsdék és a jelzálogpiaci válság nyomán kialakult, nem csituló befektetői bizonytalanság gyakorlatilag kikényszerítette, hogy a Fed a szeptember 18-án esedékes kamatdöntő ülés előtt is megpróbálja megnyugtatni a piacokat. A 34 jegybankelnök és több vezető közgazdász részvételével megtartott konferencia záróakkordjaként Bernanke az egész válság kialakulásának elemzésével és tanulságainak levonásával hallgatólagosan ismételt kamatvágást helyezett kilátásba – legalábbis ezt szeretnék hinni a befektetők. A Fed elnöke szerint a válság több okból is begyűrűzött a gazdaság más, egészségesebb szektoraiba. A bankok elbizonytalanodása egyrészt a hitelfeltételek soha nem látott nehezítését eredményezte, s így az amúgy hitelképes vállalkozások vagy háztartások sem juthatnak már friss tőkéhez, másrészt a továbbra is drámaian eső ingatlanárak és a kereslet csökkenése „az egész gazdaságot negatívan befolyásolhatja”. A Financial Times elemzői szerint a következő két esztendőben akár 15 százalékkal is zuhanhatnak a lakásárak az USA-ban, miközben a 2005-től felvett jelzálogkölcsönöknek hozzávetőlegesen egyötöde dőlhet be a megemelkedett kamatterhek miatti fizetésképtelenség nyomán.
A pénzügyi feszültségek immár nemcsak a jelzálogpiacokon éreztetik hatásukat – fogalmazott Bernanke, aki szerint az ingatlanhátterű befektetésektől való pánikszerű menekülés a biztonságos amerikai államkötvények iránti kereslet megugrását eredményezte, és növelte a tőzsdei kilengéseket. – A veszteségek még a legpesszimistább várakozásokat is felülmúlták, a kialakult bizonytalanságban a befektetők pénzügyi iránytű nélkül maradtak – hangsúlyozta. Ugyanakkor egyetlen pozitív hatásnak a kockázatok árának újraértékelését nevezte a Fed-elnök. – A megoldást a befektetők erősebb védelme és az értékpapírosítás átláthatóbbá tétele jelenthetné, nem véletlen, hogy pénzügyi elemzők kamatcsökkentési szándékot vélnek felfedezni beszédében, ugyanis az elnök óriási nyomás alatt áll, hogy kamatvágással lélegzetvételhez juttassa a tőkehiánnyal küszködő ingatlanszektort, és csökkentse a felvett kockázatos kölcsönök miatti veszteségeket – fogalmazott a konferenciáról tudósító Financial Times.
Az uzsorakamat elleni fellépést, a már felvett hitelek konstrukcióinak könnyítését és az átláthatóságot elősegítő új törvényeket ígért George Bush, aki még péntek este szólalt meg a válság kapcsán. Az USA elnöke úgy fogalmazott, hogy az amerikai gazdaság méretéhez képest a mostani hullámvölgy szerénynek mondható, de életbe vágó annak a közel kétmillió családnak, amely a házát veszítheti el a mostani hitelválság miatt. Bush szorgalmazta, hogy a kongresszus adjon nagyobb hatáskört a Szövetségi Ingatlan Hatóságnak annak érdekében, hogy a kölcsönök átütemezése és rugalmasabbá tétele zökkenőmentes legyen. Bush olyan intézkedéseket is javasolt, amelyek a bajba jutott befektetőházak kihelyezett kockázatos kölcsöneinek refinanszírozását segítenék elő, mindezt annak érdekében, hogy a további bankcsődök ne erősíthessék a válságot. Mind Bush, mind Bernanke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fellépésükkel nem a spekulánsok érdekeit próbálják védeni, és a befektetőknek, valamint a megfelelő fedezet híján hitelt felvevő háztartásoknak maguknak kell vállalniuk korábbi rossz döntéseik következményeit.

Közép-Európa megússza? Csak marginális hatással lesz Közép- és Kelet-Európára a hitelválság – áll a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző háza, az EIU elemzésében. A cég a térségben azért a gazdaság lassulásával számol, de nem számít komolyabb visszaesésre. A Merrill Lynch globális befektetési csoport londoni részlege által kiadott hét végi európai feltörekvő piaci helyzetjelentés szerint ugyanakkor a térségben Magyarország lenne a legsebezhetőbb egy esetleges pénzpiaci sokktól, tekintve még mindig viszonylag magas ikerdeficitjét. A ház megjegyzi, hogy a négy legnagyobb térségi piac valutái közül a forint vesztette a legtöbbet az amerikai jelzálogválságból kiindult globális likviditási sokk miatt. Közép-Európa egészének reálgazdaságára azonban a Merrill Lynch szerint várhatóan jórészt „elhanyagolható”, pénzügyi szektorára „enyhén negatív” hatással lesz a piaci átrendeződés, tekintve, hogy a négyek amerikai exportja elhanyagolható a teljes kivitelen belül. (MTI)