Csődhullám a baromfi- és sertéságazatban?

Nincs megállás, a gabona és más takarmánynövények drágulása miatt folyamatosan emelkedik az élelmiszerek ára. A növényi olaj, a tej, a tojás, a kenyér és a baromfi eddigi 20-25 százalékos drágulása mellett viszont olcsóbb lett a sertés-, a juh- és a marhahús, de a sütőiparban és a baromfiágazatban elért áremelkedés sem kompenzálja a költségnövekedést. Mindez az érintett ágazatokban csődhullámot okozhat, mely nyomán jövő év első felében előfordulhat, hogy az importárut leszünk kénytelenek dupla áron vásárolni – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. A kialakult válsághelyzet miatt rendkívüli ülésén tárgyal ma a MOSZ Sertéstenyésztők Országos Választmánya a termelők érdekérvényesítő, demonstratív fellépésének szükségességéről.

Főként a gabona és olajos növények új felhasználási módjával járó keresleti robbanás idézte elő az agrártermékek árnövekedését, noha idén az aszály miatt a kínálat is jelentősen visszaesett – mondta lapunknak Tunyogi András, a Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetségének alelnöke. Véleménye szerint ez a hatás tartós lesz, mert a kínálatukat behatárolja a rendelkezésre álló földterület. Ezenkívül a gabona és az olajos növények árnövekedése kihat a többi növény és az állati termékek árára is. Egyelőre – világított rá – ebből a folyamatból az látható, hogy a gabonafélék termelői ára idén megduplázódott, s ugyanígy az olajos magvaké is. A repce idei kínálatával nem volt baj, az ára mégis a kereslet következtében emelkedett. A napraforgó esetében jelentős a kínálati hiány, így a betakarítási ára tonnánkénti 85 000 forint körül indult, ami legalább 25-30 ezer forinttal magasabb a tavalyi áraknál. A gabonaáraknál is jelentős volt az emelkedés: az év elején a búzát tonnánként 35 ezer, a kukoricát 30 ezer forintos ár alatt lehetett vásárolni, jelenleg a búza már 60 ezer, a kukorica pedig 50 ezer forint fölötti áron kapható – mondta Kocza Zsolt, az Agrograin vezérigazgató-helyettese.
A megnövekedett alapanyagárak miatt a takarmányárak is az egekbe szöktek. Ezért a legnehezebb helyzetben a sertéstartók vannak – közölte Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint az ágazat már egy éve szenved a nyomott árak miatt, s a nyári enyhe áremelkedést újabb 280 forintra zuhanó mélyrepülés követte. A gondokat tetézi, hogy közben rengetegen pályáztak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból kapható támogatásokra, mivel a trágyakezelési beruházásokat most kell elvégezni, különben nem kapják meg a 75 százalékos támogatást. Tél végére minden idők legalacsonyabb sertéslétszámát fogjuk regisztrálni – vetítette előre a szakértő, aki szerint főként az import és a dömpingszerű levágások miatt a felvásárlási árak emelkedésére a következő 4-5 hónapban nem számíthatunk.
Lélegzethez jutottak viszont a tejtermelők, akik az elmúlt három év után, amikor az alacsonyan tartott felvásárlási árakkal húsz százalékukat padlóra küldték, idén emelni tudták az árakat. Wagenhoffer szerint ugyanakkor nekik sem rózsás a helyzetünk, hiszen a drága gabonaárak mellett a szálas- és tömegtakarmány ára is az egekbe szökött, s abból sincs elég. A felvásárlási árak idén 10-15 százalékot emelkedtek, ami a tejhiány következménye, amit az Európa-szerte évek óta tartó tejelőállomány-kivágás okozott. Ráadásul a magyar tej színe, íze jobb, mint a környező országoké, így sokan keresik a hazai tejet. A szakértő szerint éppen ezért az áremelkedés a következő hónapokban is folytatódik.
A húsmarhaágazat viszont egyértelműen kilépett az uniós csatlakozás utáni marginális helyzetéből, s az állattenyésztésen belül a jövedelmező ágazatokhoz csatlakozott. A felvásárlási árak tavaly érték el a csúcsot, idén pedig mintegy 10-15 százalékos visszaesés tapasztalható, de még ez is korrektnek mondható – tájékoztatott Wagenhoffer, aki szerint, a húsmarhaárak sokat nem változnak a következő hónapokban.
Lényegében a sertéstartókhoz hasonló helyzetben vannak viszont a juhágazatban tevékenykedők, ahol tavaly év végén erőteljes árcsökkenés indult meg, amely tavasszal kicsit megtorpant, de aztán újra lefelé mozdult el. A jelenlegi árak az egy évvel korábbihoz képest 20-25 százalékkal alacsonyabbak, ezért többségüknek most ráfizetés a báránytartás – mutatott rá az ügyvezető, aki szerint a több éve tartó juhállomány-csökkenés a közeljövőben sem áll meg.
Viszont éven belül már a harmadik áremelést is végrehajthatták a közelmúltban a baromfitermelők – tette hozzá Wagenhoffer Zsombor –, vagyis átlagosan 20-25 százalékos átvételiár-növekedést értek el. Ugyanakkor a hiány okozta áremelkedés itt sem tudja kompenzálni a gabona- és energiaárak emelkedése miatt bekövetkezett önköltség-növekedést. A tavalyi indokolatlan madárinfluenza-pánik nyomán a valamikori zászlóshajó elsüllyedt, az ágazat hovatovább nettó importőr lesz, akár a sertésszektor, amit nemrég még elképzelhetetlennek tartottunk – fejezte ki aggodalmát a szakértő, noha e területen szerinte további enyhe áremelkedés várható a brojler és tojás esetében is.
A gabonaárak növekedéséből származó költségnövekedés rövidesen minden élelmiszer fogyasztói árában megjelenik, mivel nem lehet állandóan veszteséggel dolgozni – vélte Tunyogi András. Ebben az esetben – jelezte a szakértő – veszély lehet az is, hogy ha az importtermékek a hazai áraknál olcsóbban érkeznek, akkor az áruházláncok polcai azokkal lesznek tele, s a hazai tenyésztők közül ismét sokan tönkremehetnek.
Rendkívüli ülésén tárgyal ma a MOSZ Sertéstenyésztők Országos Választmánya az ágazatban kialakult válsághelyzet kezeléséhez szükséges kormányzati intézkedések iránti termelői igényekről, s ezek elmaradása esetén a termelők érdekérvényesítő, demonstratív fellépésének szükségességéről. Az ülésen demonstrációt előkészítő bizottság alakításáról is határoznak. A sertéstartók azért döntöttek az országos demonstráció megtartása mellett, mert a kormány által ígértek eddig nem teljesültek, a húsipar és a kereskedelem pedig a termelők megkeresésére az árak csökkentésével válaszoltak, miközben a bolti árakat emelték.