GMO-cégé lehet a génbank

A „szakigazgatás racionalizálása” a világhírű tápiószelei Agrobotanikai Kutatóintézetet is elérte. Az intézetet gyakorlatilag bezárják, funkcióját a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári intézete veszi át. Ángyán József egyetemi tanár, a Fidesz agrárpolitikusa egy kitudódott szerződés alapján attól tart, hogy az MTA az amerikai géntechnológiai óriás, a Monsanto kezére játszhatja a magyar kultúrnövények génkészletét. Az Élőlánc tudatos pusztítást, Illés Zoltán a génmanipuláltvetőmag-lobbi tisztogató hadjáratát és ingatlanspekulációt lát a háttérben.

Öt párt közös szándéka nyilvánult meg abban a tavalyi országgyűlési határozatban, mely kimondta: Magyarország nem kér a GMO-ból, azaz a génmanipulált növényekből. Az összefogás eredményeként módosították a géntörvényt is, mely szabadföldi termesztés esetére szabályozza a hagyományos és a génkezelt fajták együttélését. Az intézkedésre szükség volt, valós veszélyt jelentett, hogy egy éve az Európai Bizottság a behozatali moratóriumunkat (amely a manipulált vetőmag importját és a köztermesztést tiltotta) megpróbálta érvényteleníteni, amerikai lobbik nyomására, piacnyitási céllal. Szerencsére a tagországok többsége hazánk pártján, azaz az ország GMO-mentességének oldalán állt ki, ezzel az unió előtt megerősítették a határzárat – foglalta össze a közelmúlt történéseit Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa.
A GMO-lobbi polipkarjai a financiális gondokkal küszködő tudományos életet is átszőtték. Két éve nagy vihart kavart, hogy amíg a földművelésügyi és a környezetvédelmi tárca egyaránt hazánk GMO-mentessége mellett foglalt állást, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) martonvásári mezőgazdasági intézete az egyik legnagyobb amerikai GMO-vetőmaggyártóval, a Monsantóval hosszú távú stratégiai szerződést írt alá arról, hogy Magyarországon nemesített kukoricafajtákba kukoricamoly és -bogár, illetve egy gyomirtó szer elleni rezisztencia idegen élőlényből való génjeit ültetik. Már akkor bebizonyosodott, hogy a biotechnológiai cégek a tudóstársadalomban is találtak maguknak szószólókat.
122 év után jött az MSZP
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium háttér- és kutatóintézeteiben folytatódnak a két éve zajló összevonások, több hullámban bocsátják el a szakembereket. Korábban összevonták az addig önálló gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet a herceghalmi bázissal, Tápiószelét pedig a hatósági jogkörökkel felruházott Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetbe (OMMI) olvasztották. Már akkor érthetetlen volt, miként lehetséges a termesztésbe vonható fajtákat engedélyező OMMI-hoz rendelni a 80 ezer tételből álló fajtagyűjtemény kezelését. A 122 éves múltra tekintő tápiószelei intézmény a világ 15 legnagyobb génbankjának egyike, haszonnövényeink génbankja, egyben a magyarországi gyümölcs-, szőlő- és egyéb kultúrnövény-génkészletek és -törzsültetvények hálózatát is koordinálja.
– Elfogadhatatlan, hogy míg az intenzív növénytermesztéssel és a génmódosított fajták térnyerésével világszerte felértékelődnek a régi, hagyományos tájfajták felélesztésére alkalmas gyűjtemények, mi mégis elherdáljuk a genetikai kincsünket. A szakértői gárda tudatos leépítésével megnyílik a terep a GMO-érdekelt kutatók és a biotechvállalat saját laboránsai előtt. A 107 főből ma csak 45-en dolgoznak Tápiószelén, közülük heteken belül húsznak adják vissza a munkakönyvét, a többi kutatónak valószínűleg Martonvásáron ajánlanak munkát – magyarázta lapunknak Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja.
Az utolsót maga Gráf József agrárminiszter és Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke szorított a hurkon: két hete aláírták a martonvásári átvétel dokumentumát – mondta el a Magyar Nemzetnek Ángyán József egyetemi tanár, a Fidesz agrárpolitikusa. Benedek Fülöp államtitkár akkor azt nyilatkozta, az MTA kezdeményezte a beolvasztást, a tudósszervezet agrártudományi osztálya mégsem tudott róla, nem tárgyaltak erről. Az alkuk csendben zajlottak, csupán abból lehetett valamit sejteni, hogy a jövő évi költségvetésben az intézmény már nem szerepel. A szerződést továbbra is titkosként kezelik.
Áruló tudósok?
Ángyán szerint árulás, hogy néhány akadémikus az MTA nevét és a testület presztízsét is felhasználva és kockára téve a GMO-lobbi kezére játssza a helyi genetikai erőforrásokat, mert komoly esély van arra, hogy azt megsemmisítik. A Syngenta svájci biotech cég Indiában a rizs 30 ezer tételes génbankját kaparintotta meg, majd el is tüntette, így a későbbiekben kereskedhet saját manipulált fajtáival. A problémát tetézi, hogy a négy gyümölcs-, négy szőlő- és egy zöldségkutató intézet szintén privatizálás előtt áll.
Nemzetbiztonsági kockázat
Illés Zoltán szerint abszurd ötlet a centralizálás, az nem szolgálhatja a tudomány érdekeit, sokkal inkább az ingatlanspekulációt. Ha a GMO-nagyhatalom gyarmatává válunk, elkerülhetetlen lesz a magyar növények genetikai elszennyeződése, és függővé válhatunk a külföldi gyártóktól, ami beláthatatlan nemzetbiztonsági kockázattal járhat. Illés kijelentette: ezért meg kell akadályozni az ilyen piacátjátszást.
Lapunk többször is rámutatott: az amerikai GMO-cégek agresszív nyomulása mögött az áll, hogy eddig nem hozták meg a várt nyereséget a génmanipulált fajták, közben az exportra dolgozó amerikai termesztők is bajba kerültek. Európa ugyanis idegenkedik a sokszor állati génekkel beoltott terményektől. Jellemző, hogy a Monsanto által leginkább erőltetett, a kukoricamoly ellen toxint termelő GMO-fajta itthoni termesztésének nem is lenne sok értelme, hiszen nálunk nem jelent komoly gondot a kukoricamoly. A behozatali és termesztési tilalom feloldásának nyertesei tehát nem a hazai gazdák, hanem az amerikai exportőrök lennének.